Elsődleges tudnivalók a nővé váláshoz
Nemi jellegnek nevezzük azokat a tulajdonságainkat, amelyek egyértelműen megkülönböztetnek minket az azonos fajhoz tartozó hímnemű egyedektől, azaz a férfiaktól.
Már születéskor - sőt, mostanság már előbb is - lehet tudni egy kisbabáról, hogy fiú vagy lány. A kérdés eldöntésénél az elsődleges nemi jellegekre hagyatkozunk.
Az elsődleges nemi jellegek, nem feltétlenül szembetűnő tulajdonságok, viszont az ivaros szaporodás szempontjából döntőek. Az elsődleges női nemi jellegek kifejlődésének egyik előfeltétele, hogy ivaros szaporodáskor, vagyis fogantatáskor a 22 darab testi kromoszómát és egy X alakú ivari kromoszómát tartalmazó petesejtet egy olyan spermium termékenyítse meg, amelynek ivari kromoszómája szintén X alakú, vagyis hogy a lány XX-es kromoszómális nemű lény legyen.
Fészekrakáshoz petefészek!
Ez azonban még nem elég a (női) boldogsághoz! A gonadális nem (gonád=ivarmirigy) azt jelenti, hogy ivarmirigyeink szerint is nők vagyunk. A női ivarmirigyek a petefészkek (ovárium), melyekből kettő van. (Zárójelben mindig a szervek orvosi neve szerepel.) Most vegyük sorra a szintén elsődleges nemi jellegekhez sorolandó anatómiai jegyeket, ami nem más, mint valamennyi külső és belső nemi szerv megléte.
Ahhoz, hogy a nő szaporodni is tudjon, szüksége van mindazon szervekre, amelyek a petefészekből kibúvó petesejtet (ovum) hozzásegítik a hímivarsejttel (spermium) való találkozáshoz, majd megtermékenyülés után otthont adnak neki a fejlődéshez.
A test felszínéről indulva a külső nemi szervekkel találkozunk, - amelyek alapján a "Kisfiú vagy a kislány?" kérdést már megválaszoltuk: ezek a szeméremnyílás (rima pudendi), a hüvelybemenetet (ostium vaginae) és a fölötte lévő húgycsőnyílást (ostia urethrae) szemérmesen védő kis és nagy szeméremajkak (labium minoris pudendi és labium majoris pudendi), valamint a csikló (clitoris).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aztán befelé haladva szeméremajkak közötti hosszúkás üregből nyílik a hüvely (vagina), melynek nyílását a végbél felőli oldalon elhelyezkedő, félköríves nyálkahártya-darab, a szűzhártya (hymen) szűkíti. A hüvely belső végénél csatlakozik a méhszáj (ostium uteri), ami a méhnyakban (cervix) folytatódik. Ezen az úton haladva a méh (uterus) következik, majd elágazáshoz érünk, mert a méh jobb és bal oldalán indul a két petevezető (tuba), amelyek végén a petevezetőkkel viszonylag laza kapcsolatban találhatjuk a jobb- és baloldali petefészket (ovarium).
Kritikus hormonhatás
Még mindig az elsődleges nemi jelleghez tartozik az a jellemzőnk, hogy milyen nemi hormonokat termelünk meghatározó mennyisében. A nemi szervek fejlődése és működése akkor zajlik csak rendben és nőies módon, ha a női nemi hormonok mennyisége és aránya valamennyi életszakaszban megfelel a természet által előírtnak. A hipothalamusz-hipofízis-rendszer szabályozása alatt álló női nemi hormonok az ösztrogének (ösztron, ösztradiol, ösztriol) és gesztagének (például a sárgatest-hormon vagy progeszteron).
Normális fejlődésnél a méhen belül az embrió ivarszerv-telepeiből női ivarszervek fejlődnek, ha nem éri őket androgén, azaz férfi nemi hormonhatás. Ez egy XX-es kislánynál így is szokott lenni, és rendesen petefészkek (ovárium) és női nem szervek fejlődnek ki. Rendellenes esetben egy XX-es leánymagzatnál is előfordulhat, hogy a magzati fejlődés e szempontból meghatározó időszakában a kelleténél több férfi nemi hormon - androgén - hatása éri, és férfi nemi szervei fejlődnek.
Valljuk be, azért nem teljesen másodlagos!
Az újszülött kislányban meglévő nemi szervek egészen serdülőkorig szinte tétlenül szunnyadnak, amikor aztán megindul bennük a szexuálhormonok termelése. Ennek köszönhető, hogy a kamaszleány teste átalakul, és jellegzetes, nőies formát ölt. Az ekkor megjelenő jegyek már a másodlagos nemi jellegekhez tartoznak, s az egész felnőtt élet során megmaradnak. Kialakul a nőkre jellemző izom- és zsíreloszlás, formát öltenek a széles csípők, megindul az emlők (mamma) növekedése. A melleken megnőnek a mellbimbók (papilla mammae), a bimbóudvar kifejezettebb lesz, bőre rózsaszínből barnás árnyalatúra változik.
Alul, az ágyéktájon is megerősödnek, működésre késszé válnak a külső nemi szervek, jobban észrevehetővé fejlődik a csikló, működni kezdenek síkosító váladékot termelő Bartholin-mirigyek. Jellegzetes alakban, a szeméremcsont (os pubis) fölött vízszintes vonalban végződő szeméremszőrzet nő. A nőknél is kifejlődik a hónaljszőrzet. A lányok elkezdenek menstruálni.
Ez is érdekelhet
A harmadlagos nemi jellegek közé tartoznak a kultúrafüggő, pszichés és viselkedésbeli női tulajdonságok. Azt mondják, az is, hogy a nő nem is szégyell annyira kérdezni, mint mondjuk a férfiak. Még olyanokat sem, amiket pedig állítólag tudnia kellene. De lehet, hogy most már nem is szorulunk annyira a kérdezésre, legalábbis, ami a nemi jellegeket és szerveket illeti. Aki viszont többet is szeretne megtudni, bátran olvasson tovább működésükről!
