A nőgyógyászati daganatok két fő csoportját a jó- és a rosszindulatú elváltozások alkotják. Bár az utóbbiakhoz tartozók a veszélyesebbek, ennek ellenére nem szabad félvállról venni a jóindulatú képleteket sem, ugyanis amellett, hogy komoly gondokat okozhatnak, akár rákossá is válhatnak. Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyásza elmondta, melyek a leggyakoribb jóindulatú nőgyógyászati daganatok, és milyen kezelés szükséges ilyenkor.
Mióma
A mióma a méhizom gyakori daganata. Mérete igen széles skálán mozog: létezik egészen apró, borsószemnyi, de ökölnyi méretű is. A mióma a méh belsejében vagy a külső felületén helyezkedhet el. Több típusa és csoportosítási módja is létezik (milyen típusú sejteket tartalmaz, hol helyezkedik el, milyen irányba növekszik). Egyszerre jelen lehet egy és több daganat is. Az, hogy milyen tüneteket okoz (ha okoz), attól függ, hogy hol helyezkedik el és milyen méretű. Gyakori, amikor az illető nem tapasztal panaszokat, és véletlenszerűen fedezik fel nőgyógyászati vizsgálat keretében.
Oka elsősorban hormonális, azon belül is a magas ösztrogénszint generálja (éppen ezért fordul elő gyakrabban ösztrogéndominancia és terhesség során). Amennyiben nem okoz különösebb panaszt, nem nő gyorsan, úgy elég az évenkénti megfigyelése a miómának, hiszen akár magától meg is szűnhet. Ám más esetben az orvos gyakran műtétet javasol, melynek során eltávolításra kerül a daganat. Legjellemzőbb tünetei a következők: rendszertelen menstruáció, kontakt vérzés, alhasi fájdalom, teherbeesési nehézségek, gyakori vizelési inger.
Polip
A nyálkahártyából kiinduló sejtburjánzások a polipok , melyek bárhol a testben előfordulhatnak. A nőgyógyászatban leginkább a méhtestben lévő polipokkal találkozni. Igen hasonló a miómához, mind a kiváltó okok, mind a tünetek tekintetében. A méh falához szárral és anélkül is kapcsolódhatnak, és akár csoportosan is jelen lehetnek. Szerencsére az esetek többségében jóindulatú növendékek, ám érdemes eltávolítani és megvizsgálni, ugyanis olykor tartalmazhatnak rákos sejteket is.
Bartholin-ciszta
A Bartholin-mirigyek a hüvelynyílás mindkét oldalán megtalálhatók. Ezek a mirigyek folyadékot választanak ki, így a terület nedvesítésében játszanak fontos szerepet. Néha ezeknek a mirigyeknek a nyílásai elzáródnak és cisztává alakulnak (Bartholin-ciszta). Ilyenkor fájdalommentes duzzanat keletkezik (bár szexuális együttlétkor okozhat fájdalmat). Előfordulhat, hogy a ciszta megfertőződik (pl. hüvelyi fertőzés húzódik rá), és akkor gyulladt tályoggá fejlődik. A Bartholin-tályog megoldása annak megnyitása, a genny kiürítése, a tályogüreg átöblítése, és szükség esetén antibiotikum szedése (az antibiotikum önmagában nem elegendő).
A petefészek jóindulatú cisztái
A petefészekben kialakuló ciszták igen elterjedt problémának számítanak. Leggyakrabban a PCOS -ben tapasztalható, amelynek során több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszták alakulnak ki. Oka egyfajta hormonzavar, ami miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőérés és -repedés, és emiatt ahelyett, hogy egy domináns tüsző alakulna ki, több ciszta keletkezik. Természetesen több típusú ciszta is kialakulhat a petefészekben: vannak, amelyek maguktól felszívódnak; amelyek megmaradnak; és olyanok is, amelyek nőnek.
Ez is érdekelhet
Érdemes ezeket is komolyan venni. Egyrészt azért, mert a ciszta megrepedhet, megcsavarodhat, és ezzel komoly fájdalmat és gondokat eredményezhet (pl. hasűri vérzés). Másrészt pedig azért, mert a ciszta akár rosszindulatú elváltozásra is felhívhatja a figyelmet. A petefészekciszta általában nem okoz tüneteket, de ha mégis, akkor a folyás, az alhasi érzékenység és kontaktvérzés a leggyakoribb – mondta Dr. Józan Gyöngyi, hozzátéve: kezelése lehet hormonterápia, életmódváltás, de akár műtéti kimetszés is; attól függ, milyen típusú a ciszta és hogy okoz-e tüneteket, illetve, hogy felmerül-e a rosszindulatúság esélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
