Miközben a politikai közéletben az egészségügyi vállalkozások befeketítése folyik, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyításra szánt finanszírozásából már évek óta számottevő részt hasít ki a magánszféra. Hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni, mert számos szolgáltatóval nem az OEP, hanem közvetlenül a közkórházak kötnek szerződést. A különböző tanulmányokban publikált adatokból és becslésekből azt lehet tudni, hogy az egészségbiztosítási alap idén 300 milliárd forintot meghaladó gyógyszerkiadásainak teljes összege, a gyógyító-megelőző ellátások 700 milliárd forintos kasszájának pedig a 2 0-3 0 százaléka közvetlenül magáncégekhez kerül.
Miközben az egészségügy privatizálása sok politikus szemében botránykőnek számít, egyre több kórházat működtetnek Magyarországon magánbefektetők.
Telekspekuláció, lenyúlás, kizsákmányolás, tömeges elbocsátás - efféle, nem éppen pozitív töltetű fogalmak kíséretében emlegette az ellenzék az elmúlt években az egészségügy, mindenekelőtt a kórházak iránt érdeklődő befektetőket. Miközben a politikai közéletben az egészségügyi vállalkozások befeketítése folyik, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyításra szánt finanszírozásából már évek óta számottevő részt hasít ki a magánszféra. Hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni, mert számos szolgáltatóval nem az OEP, hanem közvetlenül a közkórházak kötnek szerződést. A különböző tanulmányokban publikált adatokból és becslésekből azt lehet tudni, hogy az egészségbiztosítási alap idén 300 milliárd forintot meghaladó gyógyszerkiadásainak teljes összege, a gyógyító-megelőző ellátások 700 milliárd forintos kasszájának pedig a 2 0-3 0 százaléka közvetlenül magáncégekhez kerül. Több területen is 80 százalék körüli a magánerő részesedése: ilyen a háziorvosi és ügyeleti ellátás, a fogászat, a művesekezelés, a labor, az otthoni szakápolás, és ma már a képalkotó diagnosztika is megközelíti ezt az arányt.
Egy-egy kórházi részleg vagy szolgáltatás magánkézbe adása - a mosodától a laborig -, netán nagy értékű képalkotó berendezések bérlése a tulajdonosoktól mára megszokottá és elfogadottá vált. Nem így az egész kórházat érintő egyezségek: máig támadások kereszttüzébe kerülnek a kórházat magánműködtetésbe adó önkormányzatok és az erre vállalkozók egyaránt. Ennek ellenére még mindig ez a hazai kórház-magánosítás leginkább járható útja, hiszen Magyarországon - a fizetőképes kereslet hiánya miatt - máig csupán egyetlen zöldmezős kórházi magánberuházás volt: a Budapesthez közeli Telkiben épült százágyas intézmény jövőre lesz tízéves.
"Az efféle befektetéseknél nem lehet rövid távra tervezni, s noha a tavalyi volt az első nyereséges év az intézmény történetében, máris felújításba, bővítésbe kezdtünk. Sőt, a fővárosban egy exkluzív járóbeteg-szakrendelő felépítését tervezzük" - magyarázza Békési László, a telki kórház ügyvezető igazgatója, hogy az üzleti életben nincs pihenő. Telkiben csak az egynapos sebészeti ellátást finanszírozza a biztosítottaknak az OEP, amihez az intézmény alkalmanként még 10 ezer forint kiegészítést kér a betegektől az ellátás hotelszínvonalára hivatkozva. A többi beavatkozás teljes egészében fizetős, egy csípőprotézis-műtétért például 10 ezer forint híján 1 milliót kasszíroznak, igaz, ebben már benne van a tíznapos ápolás díja is.
Más utat keresett a Hospinvest Rt., amelynek tulajdonosai laborvállalkozásuk révén már otthonosan mozogtak az egészségügyben, amikor 1999 és 2001 között megpróbálták érdekkörükbe vonni a kiskunhalasi kórházat. Végül a leánykérés csak 2004-ben sikerült, s azzal a feltétellel kapták az önkormányzattól működtetésbe - nem pedig tulajdonba - a kórházat, hogy három év alatt 1,5 milliárd forintot költenek az intézményre, valamint vállalják, hogy legalább az első évben minden korábbi dolgozót megtartanak. "A vállalásból időarányosan még több is teljesült: befejeződött a kórház energetikai korszerűsítése, felépült a sürgősségi fogadóépület kórtermekkel. Változott a belső munkaszervezés, s a tavalyi évet veszteség nélkül zártuk" - ad számot a magánműködés eddigi eredményeiről Füzes Attila, a Hospinvest gazdasági vezetője. Az egyéves moratórium után viszont néhány, most pedig kilencven munkatársuk kapta meg a felmondólevelét. Várnai László, a város polgármestere úgy véli, csupán az egészségügyi reform megszorításaira lehet panaszuk, a kórház vezetésére és a gyógyító munka színvonalára semmiképp. Annak ellenére, hogy a halasi kórház megkapta a sokak által irigyelt súlyponti státust, az ágyszám- és az ezzel járó jelentős bevételcsökkenést csak a létszám további lefaragásával tudja valamennyire ellentételezni.
Ugyanez a cégcsoport szerezte meg a körmendi kórház üzemeltetésének jogát is, ám a tulajdonosok kettéosztották érdekeltségeiket: Körmend a Medisyst Kft.-hez került. Német Attila szerint, aki a kórházat és a céget is vezeti, megtörtént a vállalt korszerűsítés és az intézmény korábbi adósságainak rendezése is - ennek köszönhető, hogy nem kellett bezárni. Ezt erősítette meg Bebes István polgármester is a HVG kérdésére, hozzátéve, hogy a képviselő-testület évente kétszer hivatalból napirendjére tűzi a kórház értékelését, és az elmúlt két évben mindent rendben találtak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Míg a Hospinvest tavaly a hatvani kórházat szerezte meg - a hatvani polgármester sokak által kifogásolt gyorsasággal, a pályáztatást is mellőzve szerződött a céggel -, addig a versenytárs Medisyst az idén a tapolcai és a mezőtúri kórházzal egészítette ki egészségügyi portfólióját. Hetekig tartó válogatás után a múlt héten hozott döntést Gyöngyös képviselő-testülete, hogy kinek a kezébe tegye kórháza sorsát. A választás a Hatvanból ismert Hospinvestre esett, feltehetően a két szomszédvár közös igazgatásától várható előnyök kihasználására tett ajánlat nyerte el a városatyák tetszését. Bár öten is hajlandóak lettek volna a kórház túlélésébe fektetni: a nyertesen kívül a Medisyst, az orvosi felszerelésekkel kereskedő Allegro Kft. - amely még nagy összegű beruházásokat is ígért -, a miskolci megyei kórház, valamint a piacon újként jelentkezett Medical Investments Zrt. Mivel a pályázatok tartalma nem nyilvános, csak annyit lehet tudni, hogy az április 1-jével ismertté vált kapacitásszűkítés miatt a következő egy évben mintegy 600 millió forintot kell beforgatni a 440 ágyas intézmény költségvetésébe csupán ahhoz, hogy a kórház ne menjen csődbe.
A siklósi önkormányzat más stratégiát dolgozott ki, amikor két évvel ezelőtt az egész kórházat, adósságával együtt, a Mega-Logistic Kft.-nek adta, amely vállalta, hogy azt tíz évig egészségügyi intézményként fogja működtetni. Nehéz az ígéreteket betartani - ismerte el több vállalkozó is a HVG-nek -, vonatkozzanak azok fejlesztésre, munkaerő-gazdálkodásra vagy a különböző orvosi szakmák megtartására, hiszen a szabályzók és velük együtt a finanszírozás is változik, márpedig aki talpon akar maradni, annak alkalmazkodnia kell. Siklóson mindössze húsz aktív belgyógyászati, valamint krónikus és rehabilitációs ágyat finanszíroz az OEP, így eldőlt az évek óta vitatott kérdés, hogy helyben maradjon-e a sebészet és a szülészet, vagy a környékbeliek utazzanak be Pécsre ezekért az ellátásokért.
A Siklóshoz közeli Szigetváron is támadt némi mozgolódás, az önkormányzat beleegyezett, hogy a százszázalékos tulajdonában maradó kórház profitérdekelt kft-vé alakuljon át. Az intézményt évek óta irányító - egészségpolitikusként és csődmenedzserként egyaránt kipróbált - Perényi László szerint csak ilyen módon szabadulhat meg a kórház a gúzsba kötéstől. Ez a gazdálkodási forma lehetővé teszi - érvel Perényi -, hogy külföldiek mozgásszervi bajait "nagyüzemi" módon, hotelszolgáltatásokkal kombinálva kúrálják.
Ha a megoldások különböznek is, a motiváció lényegében országszerte azonos: a pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok igyekeznek úgy új életet lehelni a lerobbant és veszteséges intézményekbe, hogy azok nekik ne kerüljenek pénzbe. Így adta el a Nógrád megyei önkormányzat 135 millió forintért a tüdőgyógyintézetnek már régóta alkalmatlan nógrádgárdonyi Majláth-kastélyt, amelynek folyik a felújítása és átalakítása. Itt Takács Zoltán, az Országos Mentőszolgálat Molnár Lajos minisztersége idején lemondott főigazgatója volt a vevő, aki a kardiológiai rehabilitáció felé vette az irányt, mivel az hiánycikk az országban. A várpalotai kórházba 3 milliárd forintot beruházó Palotahosp Kft. is elsősorban a rehabilitációban látott fantáziát, itt azonban a kínálatot egynapos sebészet és járóbeteg-szakrendelés is kiegészíti.
A fővárosi kórházbezárási csatározásban végül alulmaradt Schöpf-Merei igazgatója, Garamvölgyi László még nem adta fel a küzdelmet, az intézmény orvosai maguk vennék kézbe a főváros egyszemélyi tulajdonában lévő kht-t. Az OEP által finanszírozott járóbeteg-rendelés egyelőre megmaradt, a szülészet viszont fizetőssé vált. Bár a tulajdonos főváros még nem döntött, adja-e - s ha igen, milyen feltételekkel - az egy pesti bérház két szintjét elfoglaló kórházát, a 267-ből megmaradt nyolcvan dolgozó jobban teszi, ha befektető után néz, mert a szükséges pénzt aligha tudják a saját zsebükből összeszedni. Korábban már a főváros is próbálkozott tőkéstársat szerezni a kht-ba, ám az érdeklődő osztrák vállalkozás, megunva a hosszú huzavonát, odébbállt.
(2007.06.07. 13:53)
Ez is érdekelhet
Gáti Júlia - HVG
