Három egészséges csecsemő született a petesejtet az összes kromoszómán keresztül vizsgáló új technika kísérlete során. A szűrővizsgálat a vetélés kockázatát növelő hibákat kutatja fel.
Két lány született júniusban Németországban, és egy fiú szeptemberben Olaszországban - számolt be az Európai Humán Reprodukció és Embriológiai Társaság (ESHRE). "A babák és édesanyjaik is jól vannak mind testsúlyukat, mind általános fejlődésüket tekintve" - nyilatkozta Cristina Magli, a bolognai SISMER Központ embriológusa.
Ez volt az első kontrollált kísérlete az úgynevezett microarray-alapú komparatív genom hibridizáció (CGH) technikának, melynek célja a mesterséges megtermékenyítés sikerének fokozása. A CGH felhasználásával először tavaly született gyermek Nagy-Britanniában: az Oliver nevű csecsemőt egy 41 éves édesanya szülte, aki korábban 13 alkalommal próbálkozott sikertelenül in-vitro megtermékenyítéssel (IVF). Az ESHRE tanulmányának keretében számos más terhesség is folyamatban van, és a szervezet 2011-ben nagyszabású nemzetközi klinikai kísérletet tervez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A komparatív genom hibridizáció (CGH) ezt a kiselejtezett genetikai anyagot vizsgálja. Ha túl kevés illetve túl sok kromoszóma van, az orvosok tudják, hogy a petesejt nem használható fel. Az ESHRE szerint a CGH szűrés számos előnnyel jár. Először is a sejt mind a 23 pár kromoszómáját vizsgálja, nem csak néhányat, mint a többi szűrővizsgálat. Ráadásul a tesztelt sejtet a petesejtből nyerik megtermékenyítéskor, nem pedig a fejlődő embrióból. Éppen ezért a módszer valóságos jótétemény lehet olyan országokban, ahol az embriók vizsgálatát törvény tiltja.
Ezen kívül annak az embriónak a kiválasztásával, amelynek a legnagyobb az esélye az élve születésre, a mesterséges megtermékenyítést végző orvosok kisebb valószínűséggel ültetnek be egyszerre több embriót. A többszörös terhesség a mesterséges megtermékenyítés egyik legellentmondásosabb területe, mivel bizonyíték utal arra, hogy a kettes és hármas ikrek az alacsony születési súly és a fejlődési rendellenességek kockázatának vannak kitéve.
Az ESHRE szerint azoknak a nőknek lenne a legelőnyösebb a CGH technika, akik abba a kategóriába esnek, ahol az embrionális kromoszóma-rendellenességek aránya az átlagnál magasabb. Ide tartoznak azok a 37 éven felüli nők, akik már átestek sikertelen mesterséges megtermékenyítésen és vetélésen.
"A mesterséges megtermékenyítés több mint 30 éves történetéből megtanultuk, hogy az átvitt embriók kromoszóma-rendellenességekkel rendelkeznek" - mondta az ESHRE elnöke, Luca Gianaroli. "Valóban, még most is az a helyzet, hogy az általunk beültetett három embrió közül kettőből nem lesz terhesség, gyakran e rendellenességek miatt."
A kutatási eredmény jól tükrözi a DNS-vizsgálat terjedését a mesterséges megtermékenyítés területén, bár az alapelv etikai aggályokat is felvetett: nevezetesen azt, hogy egy szép napon "előre tervezett" csecsemők létrehozására fogják felhasználni.
Copyright AFP [2010] / Translation Medipress
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
