Nem csak mélyvénás trombózist okozhat a véralvadási zavar
Egészséges szervezetnél a véralvadás és a vérzékenység kényes egyensúlyban van, és amennyiben a mérleg nyelve átbillen valamelyik oldal irányába, úgy fokozott vérrögképződés, illetve vérzékeny állapot alakul ki. Ez előbbinek gyakori szövődménye a mélyvénás trombózis és az ebből adódó tüdőembólia. Ezzel a veszéllyel bár sokan tisztában vannak, ám azt már csak kevesebben tudják, hogy a probléma bizony teherbeesési nehézségeket és ismétlődő vetéléseket is okozhat.
A várandósság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, melynek során - az alvadási faktorok aktivitásának növekedése, és az alvadást megakadályozó fehérjék csökkenése miatt- a véralvadás fokozódása jön létre fiziológiásan. Ennek célja, hogy szüléskor a kismama el ne vérezzen. Ám ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején, veszélyes vérrögök alakulhatnak ki az arra hajlamosaknál- magyarázza Dr. Szélessy Zsuzsanna.
A szakértő hozzátette, hogy a fokozott vérrögképződési hajlam a mélyvénás trombózison kívül szerepet játszik a sorozatos vetélésben, koraszülésben is. Vérrögök ugyanis a test bármely részén kialakulhatnak, így a placenta ereiben is - ha ez bekövetkezik, úgy a magzat tápanyag- és oxigénellátása zavart szenved, melynek végzetes következményei lehetnek.
Lombikprogram előtt nem kötelező a véralvadási zavar vizsgálata
Sajnos hazánkban sem a meddőségi kivizsgálás alkalmával, sem a lombikprogram megkezdése előtt nem általános protokoll a véralvadási zavar, vagyis a fokozott trombóziskészség (trombofília) vizsgálata. Éppen ezért sokaknál nem is oldódik meg a vetélések, sikertelen próbálkozások problémája, még mesterséges megtermékenyítés útján sem, hiszen vérrögök ilyen esetben is keletkezhetnek. Éppen ezért, ha trombofília okozta eddigiekben a sorozatos katasztrófákat, úgy az egyetlen megoldás a véralvadásgátló kezelésben rejlik - ráadásul ekkor nagy eséllyel természetes úton történt fogantatás is létrejöhet, így az IVF elkerülhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A véralvadási zavar vérvétellel igazolható
A trombofília vizsgálat vérvétel útján történik, melynek keretein belül fény derülhet az olyan genetikai mutációkra, mint pl. a Leiden-mutáció , F.II 20210 mutáció a Protein S/C , ATIII , vagy a ritkábban F.XII, F XIII alacsony szintje vagy az MTHFR mutáció, magas homocisztein szinttel. Amennyiben bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő véralvadásgátló kezeléssel, a hiányzó faktorok pótlásával, egészséges kisbabának adhat életet a gyermekre vágyó nő. Ebben az esetben azonban már a teherbeesés előtt, illetve a terhesség bekövetkeztével meg kell kezdeni a szükséges terápiát. A véralvadásgátló kezelést (vagy a hiányzó faktor pótlását) még a szülés után is folytatni kell a gyermekágy végéig mindenképp, illetve szakember által meghatározott ideig.
Mikor érdemes trombofília szűrésen részt venni?
- korábbi mélyvénás trombózis/tüdőembólia
- családban előfordult trombózis/tüdőembólia
- lombikkezelés előtt (a magas dózisú hormonterápia miatt)
- habituális vetélés
- meddőség
- bármilyen ösztrogénkezelés megkezdése előtt
Forrás: Trombózisközpont
