A vizelet-inkontinenciának , vagyis az akaratlan vizeletvesztésnek számos típusa ismert, és bár kevés szó esik róla, a probléma rengeteg embert érint. A nőket érintő egyik leggyakoribb formája az úgynevezett stresszinkontinencia, amely a nevét nem a bennünk zajló lelki szorongásról, hanem a kismedencei szervekre ható stresszhatásokról kapta. Tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor vagy sporttevékenység, illetve nehéz tárgy megemelésekor nő a hasűri nyomás, ha pedig a húgycső záróizomzata nem elég erős, akkor ez kisebb vagy nagyobb mértékű vizeletvesztést eredményezhet.
Szülés ideje alatt a gátizomzat rendkívüli mértékben megnyúlik, később azonban nem minden esetben húzódik össze ismét a kellő mértékben. Emiatt a hüvelyen belül húgyhólyagsérv jelentkezhet, melynek következményeként fog megjelenni idővel a stresszinkontinencia. "A köldöksérvhez hasonlóan egy kötőszövetes problémáról van szó, így az érintett kötőszövetet kell helyreállítani a stresszinkontinencia panaszainak enyhítéséért. Korábban műtéti úton, öltésekkel varrták össze a sérült részt, ez azonban egy nagyobb köhögés, fizikai megerőltetés vagy túlsúly hatására kiújulhat. Mára azonban több más, hatékonyabb megoldás is ismert" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Balogh Illés nőgyógyász-endokrinológus.
A szalagplasztika előnyei és hátrányai
Az egyik ilyen a szalagplasztika , melynek során egy speciális anyagot ültetnek be, ez pedig ellenáll a hasűri nyomásnak. Hólyagsérv esetén háló-, illetve szalagműtétet is végeznek, ezzel pedig megemelik a kiboltosult részt, a húgycső így megtörik, a vizeletvesztés pedig elakad. A szalagműtét egynapos beavatkozás, nem jár különösebben nagy megterheléssel, viszont gyors és látványos javulást eredményez. Súlyosabb inkontinencia esetén sok orvos ezt a kezelési módot javasolja. Egy másik, fontos érv a szalagplasztika mellett, hogy a beavatkozást az egészségkassza is finanszírozza.
Ellene szól azonban, hogy a beültetett anyag nem képes követni a páciens testének változásait, ahogy idősödik, újabb beavatkozásra lehet szükség. Mivel műtétről van szó, a gyógyulási folyamatnak is időt kell hagyni, ami átlagosan 2-3 hét lábadozási időt jelent. Emellett a műtéti procedúra némiképp a szervezetet is megterheli, így az idősebb, rosszabb egészségi állapotú betegeknek nem mindig ajánlott.
A lézeres műtét előnyei és hátrányai
"A szalagplasztikával szemben a lézeres műtétet az arc ránctalanításához hasonló módon végzik, azaz a bőr alatti kötőszövetet fiatalítják meg. A kezelés hatására a hüvely nyálkahártyája alatti kötőszövet megerősödik, így a szervezet saját maga is el tudja látni ezt a hálófunkciót" - hangsúlyozta Dr. Balogh Illés.
A lézerkezelés melletti nagy pozitívum, hogy igen gyors, alig 10-15 perces beavatkozásról van szó, amely vértelen és semmilyen fájdalommal nem jár. A szalagműtéttel szemben itt lábadozási időről sem beszélhetünk, a páciens a kezelést követően akár egyenesen mehet a munkahelyére is vagy sportolni. Életkori korláta sincs a beavatkozásnak, illetve egészségi állapotától függetlenül is szinte bárkin biztonsággal elvégezhető. Ha a lézeres kezelés nem járna kellő sikerrel, a szalagbeültetés még segíthet a betegen - fordítva azonban nem alkalmazható a két beavatkozás, a lézer ugyanis megolvaszthatja a már beültetett szalagot.
A lézeres műtétet ugyanakkor elsősorban enyhe vagy középsúlyos inkontinencia kezelésére alkalmazzák, és bár súlyos esetben is javíthat a páciens állapotán, a problémát ilyenkor elsősorban a szalag vagy a háló beültetésével tudják orvosolni. Emellett a szalagműtéttől eltérően a lézeres műtétet nem finanszírozza az egészségkassza, így önköltségen kell elvégeztetnünk.