A téli hónapokban az orvoshoz fordulók száma jelentősen megemelkedik, a felső légúti megbetegedések mellett pedig a hólyaghurut jellegzetes tüneteivel is sokan keresnek fel szakembert. Holott a köznyelvben felfázásként emlegetett betegség nem szezonális, azaz nyáron ugyanúgy előfordul, a strandidényben pedig hasonló gyakoriságú, mint a hidegebb téli hónapokban.
A köztudatban él az a hiedelem, hogy ha hideg padon, bármilyen hűvös felületen ücsörgünk, az nagy eséllyel végződhet felfázással. Ez azonban csupán részben igaz: valóban nem tesz jót a kismedencénk kihűlése, hiszen ilyenkor hajlamosabbak leszünk a felfázásra, de elsődlegesen mégsem a hideg, hanem bizonyos baktériumok elszaporodása okolható érte.
Akkor miért nem szabad mégsem a hidegben ücsörögni?
Valójában nagyon hasonló a helyzet a felfázás esetében is, mint a hideg és a nátha kapcsolatával. A náthát szokás megfázásnak hívni, ami arra utal, hogy a betegséget a hidegnek való tartós kitettség következményének gondoljuk. Valójában azonban a náthát sem a hideg, hanem vírusok (főként az úgynevezett rhinovírusok) okozzák, mint ahogy nem a hidegtől lesz felfázásunk, a hólyaghurut bakteriális fertőzés következménye. A hidegnek ebben annyi „felelőssége” van, hogy az alhas és a deréktájék lehűlése a kismedencei erek szűkülését és a hólyag vérellátásának romlását okozza. Ez pedig a helyi immunvédekezés hatékonyságát csökkenti, aminek következtében a hólyagba kerülő baktériumok akadály nélkül, gyorsan képesek szaporodni. A baktériumfertőzésért legtöbbször az E. coli nevű bélbaktérium tehető felelőssé, mindössze az esetek ötödében váltják ki más kórokozók a megbetegedést.
Emiatt pedig az is tévhit, hogy a hólyaghurut csupán a téli hónapokban alakulhat ki. Ahogy írtuk, az év bármelyik szakaszában okozhat kellemetlenségeket a betegség, függetlenül a napi átlaghőmérséklettől. Persze a fent említett élettani folyamatok miatt a téli időszakban a megbetegedések előfordulásához az is hozzájárul, hogy ilyenkor a kevés napsütés, a járványosan terjedő kórokozók, illetve az egyoldalúbb táplálkozás miatt az immunrendszerünk is gyengébb ellenállást tud csak kifejteni a vírusokkal és baktériumokkal szemben.
Ráadásul télen általában kevesebb folyadékot is fogyasztunk, ami miatt a szervezetünkből kevésbé „mosódnak ki” a baktériumok a vizelettel, ez pedig szintén elősegíti a megbetegedést.
Ezért gyakoribb a betegség a nők körében
Tény, hogy a hólyaghurut mindkét nemnél kialakulhat, a statisztikák szerint ugyanakkor a nőket jóval gyakrabban érinti. Ennek elsősorban anatómiai okai vannak: a nők húgycsöve lényegesen rövidebb, mint a férfiaké, így a kórokozóknak is könnyebb utat találniuk a húgyhólyagba, hogy aztán gyulladást váltsanak ki.
Legtipikusabb panasz a gyakori vizelési inger nehézkes, kis mennyiségű vizeletürítéssel, amelyet kínzó, csípő fájdalom kísér. Az alhas környékén érzékelt fájdalom akár a derék irányába is kiterjedhet, ami arra utalhat, hogy a kórokozók a vesemedencét is elérték, ami már súlyosabb betegség. Ilyenkor rendszerint magas láz, fáradtság és erős fájdalmak kísérik a megbetegedést. Ha ezt tapasztaljuk, mindenképpen keressünk fel egy szakorvost.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tegyek, ha már megbetegedtem?
Semmiképp sem tanácsos kivárni a kezeléssel a tünetek súlyosbodását. Szerencsére a patikák polcain vény nélkül is elérhetők olyan készítmények, amelyek természetes hatóanyagokkal (például a húgyutakra ható, baktériumellenes, valamint vízhajtó hatású gyógynövényi kivonatokkal) enyhíthetik a kellemetlen panaszokat. Ezek hatékonyan csillapíthatják az enyhe hólyaghurut kezdeti tüneteit, illetve a gyógyulás időtartamát is napokkal lerövidíthetik. Tanácsos emellett a bőséges folyadékfogyasztásra is figyelni, ezzel ugyanis nemcsak hidratáljuk a szervezetünket, de a hólyag falán is nehezebben tudnak megtapadni a baktériumok. A téli hónapokban a forró, gőzölgő teákat jóleső érzéssel kortyolhatjuk, ne sajnáljuk az időt a pihenésre sem, hiszen a szervezet kímélésével is gyorsíthatjuk a gyógyulás folyamatát.
Ez is érdekelhet
Persze súlyosabb esetben elkerülhetetlen lehet az antibiotikumos kezelés, amelyről minden esetben a háziorvosnak vagy a szakorvosnak kell meghoznia a döntést. Semmiképpen se szedjünk be korábbi kezelésből megmaradt antibiotikumokat anélkül, hogy előtte konzultáltunk volna az orvosunkkal, könnyen lehet ugyanis, hogy a betegség hátterében más folyamat, például vírusfertőzés áll, amely ellen hatástalan az ilyen készítmény. A gyógyszereket mindig az előírt dózisban és a meghatározott időtartamig szedjük, ezektől ne térjünk el. Mindenképpen érdemes abban az esetben is konzultálni az orvossal, szakorvossal, ha a hólyaghurut visszatérő problémát okoz, ilyenkor ugyanis fontos a hátterében álló okokat is felderíteni.
