Terhesség-megszakítás I.

Orvosi alapfogalmak

A terhesség korai megszakadását abortusznak vagy vetélésnek nevezzük, ha abból élő magzat nem jött a világra. Eredete szerint beszélünk spontán abortuszról (amikor a vetélés valamilyen betegség, rendellenesség következménye), illegális abortuszról (ez a tiltott magzatelhajtás) és legális abortuszról, amelyet terhesség-megszakításnak nevezzük (abortus legalis =interrupció). A terhesség-megszakítás sok országban heves társadalmi viták témája. Vallási, etikai kérdésben nem kívánunk állást foglalni. Egy neves magyar orvos mondása szerint "a nem kívánt terhesség rossz, a terhesség-megszakítás rosszabb, a terhesség-megszakítás betiltása katasztrófa".

Mely esetekben végezhető terhesség-megszakítás?

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. Törvény határozza meg a terhességmegszakítás feltételeit.

5.§ A terhesség csak veszélyeztetettség esetén az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.

6.§

1. A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
   1. azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
   2. a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
   3. a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
   4. az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
2. A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
   1. korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
   2. terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
3. A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
4. A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
   1. az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
   2. a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.

7.§

1. A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.
2. A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül a Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is kérheti.

A Családvédelmi Szolgálat segítséget ajánl

8.§

1. Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a Családvédelmi Szolgálat munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
2. Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
3. Cselekvőképtelen személy terhesség-megszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő.

9.§

1. A munkatárs a terhesség-megszakítási kérelem bejelentését követően - lehetőleg az apa jelenlétében - tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, tájékoztatja őt
   1. a terhesség-megszakítás jogszabályi feltételeiről;
   2. a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami, anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
   3. az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetén;
   4. az örökbefogadás lehetőségéről és feltételeiről;
   5. a terhesség-megszakítás körülményeiről, módjáról, veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásairól;
   6. a terhesség-megszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint
   7. a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiről.
2. A tájékoztatást követően a munkatárs kiállítja az e célra szolgáló kérőlapot, amelyet a kérelmező (lehetőség szerint az apa is) aláír, és egyben megnevezi a terhesség-megszakítás elvégzésére általa választott egészségügyi intézményt.
3. A munkatárs az aláírásával ellátott kérőlap másolatát haladéktalanul megküldi a választott egészségügyi intézménynek.
4. A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

A terhesség-megszakítás orvosi szabályai

10.§

1. Az állapotos nő a kérőlappal haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.
2. A beavatkozásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor.
3. Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti.
4. Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.
5. Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.
6. A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza.
7. A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben kell elvégezni.

11.§

1. Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.
2. Azt az állapotos nőt
   1. akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve
   2. aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.

12.§

1. Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
2. A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti- nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
3. A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza.
4. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egészségi okokat az országos szakintézet vagy kollégium módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.
5. Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntető ügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.
6. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő a kérőlap aláírásával igazolja.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

kurkuma

Kinek nem ajánlott a kurkuma? 11 eset, amikor jobb, ha nem fogyasztod kúraszerűen

Az illegális abortusz

Ha a művi vetélés nem a törvényben foglalt szabályozás alapján történik, az abortuszt illegálisnak kell tekintetni. A beavatkozás ilyenkor bűncselekmény, mely különösen akkor jár súlyos börtönbüntetéssel, ha az anyánál a műtéttel kapcsolatos egészségkárosodás lépett fel vagy az anya életét veszíti. Számos olyan levelet, kérdést kapunk, melyben afelől érdeklődnek, hogy miként lehetne az "abortusztablettát" beszerezni. Ezzel kapcsolatos jó hír, hogy az RU486-os anyag (mifepriszton) hatékony a vetélés indukálásában. Rossz hír, hogy a mifepriszton, szulproszton, prosztaglandin F2alfa és sok más abortívum nem teszi szükségtelenné a méh kaparását, csak a nyakcsatorna tágítását váltja ki 1-2 napos vajúdással. Emellett fontos, hogy legyen bármi is a terhesség-megszakítás módszere, alkalmazása kizárólag az 1992. évi LXXIX. törvény betűjének megfelelően történhet. Nincs tehát olyan gyógyszer vagy eljárás, mellyel a kórházi ellátást feleslegessé lehetne tenni, és amelyik eljárás mentes az említett törvény kötelmeitől. Aki "feketén" mifeprisztont szerez és szed be, törvényileg tiltott abortuszt hajt végre.