"Doktor úr, kérem, mondja meg, mi bajom van...." - ilyen jellegű kérdések minden rendelésen gyakran elhangoznak. Magyarországon 1998 óta törvény rendelkezik az egészségi adatokról: valamennyi egészségügyi intézményben - kórházban és rendelőben, állami és magánintézményben - tájékoztatás illeti meg a betegeket egészségügyi adataikról. Joguk van megismerni a testi és lelki állapotukra, megbetegedésükre vonatkozó adatokat.
Egészségügyi dokumentáció
A beteg a kezelőorvosától, háziorvosától jogosult tájékoztatást kapni egészségi állapotáról, a vizsgálatokról, a gyógymódokról és azok eredményeiről. A tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy megismerhesse a róla készült egészségügyi dokumentáció tartalmát, az egészségügyi intézményben tárolt valamennyi adatát.
A betegről készült egészségügyi dokumentáció tartalmazza a betegtől felvett személyi adatokat (név, születési dátum, lakcím, stb.), a gyógykezelés során rögzített egészségügyi adatokat, mindazt, amit a beteg elmondott megbetegedése körülményeiről, tüneteiről, korábbi betegségeiről, a vizsgálati eredményeket, a betegség megnevezését, az elvégzett beavatkozásokat, a gyógyszeres terápiákat. A betegnek a törvény jogot ad arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse: nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet, hanem kérheti, hogy beletekinthessen ezekbe a dokumentumokba, sőt, azokról vagy azok egyes részeiről másolatot is kérhet. A másolás költségei természetesen a beteget terhelik. Aki már nem bentfekvő beteg, annak a számára célszerűbb, ha a kórháznak írásban nyújtja be kérelmét az iratokba való betekintésre.
Az intézményből való elbocsátásakor a beteg zárójelentést kap kézhez, amelyben összefoglalták, milyen eredményekre vezettek a vizsgálatok és a beavatkozások, milyen további kezelésekre van szükség. Később valamilyen ügyben szükségessé válhat, hogy a betegségéről orvosi szakvéleményt is csatoljon az érintett, akkor a beteg a gyógykezelését végző kórházhoz fordulhat, hogy írásos összefoglalót, véleményt kérjen egészségi állapota vagy kezelése egyes kérdéseiről. Kérését megfelelően meg kell indokolnia és a véleményért díjat kell fizetnie.
Amennyiben az egészségügyi dokumentációban hibás adatot rögzítettek, a beteg kérheti a javítását. A törvény erről úgy rendelkezik, hogy a javításkor rögzíteni kell az új adatot, de a régit nem szabad törölni, hogy az esetleg később felmerülő jogvitáknak elejét vegyék. Az egészségügyi dokumentumokat 30 évig kell megőrizni, a zárójelentéseket pedig 50 évig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Betekintés a dokumentumokba
A kezelőorvos csak kivételes esetekben utasíthatja el betege kérését a dokumentumok megismerésére, például ha egy harmadik személy adatainak védelme indokolja ezt. Ha a teljes dokumentáció megismerése sértené egy kívülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni a betegnek, amelyek őrá vonatkoznak. Pszichiátriai kezelés során a dokumentáció megismerését akkor tagadhatja meg az orvos, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné. Az elutasítást megalapozhatja az is, ha a beteget cselekvőképtelennek nyilvánították.
A beteg törvényes képviselője (gondnok, kiskorú beteg esetén a szülő vagy gyám) is kérheti az egészségügyi dokumentumokat, mivel ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget. A közeli hozzátartozót is megilleti a tájékoztatás, az iratokba betekintés és a másolatkérés joga. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, szülő, testvér és gyermek. A nem egyenes ági rokon, sógor, nagynéni, unokatestvér, stb. nem gyakorolhatja ezeket a jogokat, nem minősül közeli hozzátartozónak. A betegnek joga van ahhoz is, hogy egyes, általa megnevezett hozzátartozóit kizárhassa ebből a körből, de ezt a szándékát közölnie kell kezelőorvosával. Ha nem tesz ilyen tiltó nyilatkozatot, úgy tekintik, mintha beleegyezett volna a közeli hozzátartozók tájékoztatásába.
A beteg halála esetén a közeli hozzátartozók kérhetik az elhunyt családtag egészségügyi adatait, joguk van megismerni, mi volt a halál oka, illetve, hogy milyen kezelésben részesült a beteg a halálát megelőzően. Az iratokról saját költségére másolatot is kérhetnek, ezek kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt életében megtiltotta az érintett.
Titoktartási kötelezettség
Az orvosi titoktartási kötelezettség nemcsak az orvosokra vonatkozik, hanem valamennyi, a beteg gyógyításában részt vevő személyre. A beteg adatait bizalmasan kell kezelniük. Az egészségügyi intézmények egymás között továbbadhatják a beteg adatait, ha erre a gyógykezelés érdekében szükség van, az egészségügyi hálózaton kívülre adatokat azonban csak a beteg hozzájárulásával továbbíthatnak. Nem kérik a beteg hozzájárulását, ha az adattovábbítást más személy életének, testi épségének, egészségének védelme teszi szükségessé, és akkor sem, ha a saját egészségének érdekében az őt gondozó személlyel kell adatokat közölni. Az egészségügyi intézmények kötelesek adatot szolgáltatni egyes intézményeknek, például a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és a közegészségügyi hatóságoknak. Az intézményt megkereshetik az eljáró szervek büntető, szabálysértési, közigazgatási hatósági, polgári eljárás esetén is. Azokban az esetekben, amikor törvény kötelezi az adatok továbbítására az intézményt, feljegyzést kell készíteni erről az egészségügyi intézmény nyilvántartása számára.
Jogsérelem esetén
Az adatvédelmi problémáikkal a betegek megkereshetik a kórházakban, rendelőintézetekben működő adatvédelmi felelősöket is. Ha a beteg úgy véli, hogy jogsérelem érte, írásban vagy szóban panaszt tehet az őt kezelő kórház vagy rendelőintézet vezetőjénél, illetve az intézet fenntartójánál (a legtöbb esetben ezek a helyi vagy megyei önkormányzatok). Ezek a szervek kötelesek kivizsgálni a panaszt, és tíz munkanapon belül írásban válaszolniuk kell a betegnek. Felkeresheti a kórház betegjogi képviselőjét, aki mind a jogairól való tájékoztatásban, mind panaszügyének vitelében segítségére lehet.
A legtöbb kórházban működnie kell etikai bizottságnak, amelyhez a betegek szintén fordulhatnak jogaik sérelme esetén.
Természetesen az egészségügy intézményrendszerén kívül is rendelkezésre állnak jogvédő és adatvédelmi fórumok, így az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (ombudsman) és az adatvédelmi biztosnak (adatvédelmi ombudsman) a hivatala, illetve a rendes bíróságok, amelyeknél kérhető pl. az egészségügyi adatok kiszolgáltatása, illetve az esetleges kár megtérítése.
Lehetőség van továbbá arra is, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvitát a felek peren kívül rendezzék - erre az egészségügyi közvetítői eljárás ad módot.
A Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálatának munkatársai ingyenes tanácsadást nyújtanak betegjogi kérdésekben. Bejelentkezés munkanapokon 9-16 óráig a 214-7102 telefonon.
Ez is érdekelhet
Forrás: Társaság a Szabadságjogokért
http://www.tasz.hu
