Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez
A fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód van tele rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak, vagy rendszeresen dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okok miatt már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájást vagy a tompa fájdalmat a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentrációt, egyensúlyérzéket, a verejtékezést, a múló látászavart. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményektől is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke vagy a vesekárosodás.
A mellkasi fájdalomból tudni fogom, hogy szívinfarktusom van
Ez nem feltétlenül igaz. Bár a szívinfarktusnak gyakori tünete a mellkasi szorító fájdalom, néha más tünetekkel jelentkezik. Ilyen lehet például a légszomj, a hányinger, a szédülés, a gyengeségérzet, valamint a karokban, állkapocsban, nyakban, hátban megjelenő fájdalom. Amennyiben valaki ezeket tapasztalja, mindenképpen mentőt kell hívni!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kezelt cukorbetegség nem veszélyezteti a szívet
A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás.
A szívbetegség öröklődik a családban, tehát nem tehetek ellene semmit
"Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardióközpont kardiológusa. Az orvos szerint a megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja.
Csak a középkorúaknak szükséges ellenőriztetni a koleszterinszintjüket
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterinszintünket ! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetniük magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.
A lábfájdalom csak az öregedés jele, semmi köze a szívemhez
Ha a lábban, vádliban jelentkező fájdalom eleinte csak járáskor, később már nyugalomban is jelentkezik, könnyen lehet, hogy perifériás artériás betegség áll a háttérben. Ez pedig olyan, érszűkülettel járó betegség, amely kezeletlenül könnyen stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet.
Túl gyorsan ver a szívem, ez biztosan a szívinfarktus jele
A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
Szívbetegséggel nem sportolhatok, mozoghatok
Erről szó sincs! Sőt azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívaknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
Ez is érdekelhet
Forrás: Kardioközpont
