Bár egy jó orvosért a betegek a világ végére is elmennek, a magánrendelőnél a helyszínválasztás nagyon fontos, ilyen egységet nem lehet akárhol nyitni. Míg régebben a lakásrendelők voltak előtérben, ma már sokan bérelnek területet plázákban, üzletházakban. „Ilyen helyeken kategóriától függően havi 5-25 eurós négyzetméterárért bérelhetők területek. Lehet rendelőt létesíteni villákban, lakásokban vagy családi házakban is, ezek ára igen változatos” – mondja Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője. Olyan 50 négyzetméteres lakás, ahol egy fogorvosi rendelő működhet, már 100-120 ezer forinttól bérelhető, de ha luxuskörülményekre és jó helyszínre van szükség, akkor már sokkal magasabb ez az összeg. Ilyen helyen 1-6 ezer eurós árral lehet számolni.
Az árat általában nem befolyásolja, hogy egy-egy ingatlant lakásnak vagy rendelőnek vesznek-e ki, lévén a hirdető ezt az ár megszabásakor nem láthatja előre. Így a hirdetésre jelentkező orvostól sem kérhet magasabb összeget annál, mint amit előzetesen meghatározott. Maximum azt mondhatja, hogy rendelői célra nem adja ki a lakást. „Ilyenkor általában átalakításokra is szükség van, amitől sok tulajdonos ódzkodik, pedig a rendelő működtetésének előnye is van: ezek a bérlések klasszikusan hosszabb távúak, a bérleti díjért pedig nem kell aggódni” – mondja Beák Attila.
Csak a puszta falak
Maga az ingatlan még édeskevés ahhoz, hogy abban rendelő működhessen, a felújítás, átalakítás rendszerint sok millió forint. A berendezési tárgyak szintén drágák, még egy egyszerűbb váró kialakítása is több százezres vagy néhány milliós tétel. Ha a rendelőben szükség lenne akár a legegyszerűbb műtőre is, akkor annak felszerelésére legalább 100 millió forintot kell szánni. De a költség még a néhány vizsgálóeszközzel rendelkező egyszerű rendelőknél is legalább 10 millió forint (már egy vizsgálóasztal is félmillióba kerül).
Ha az orvosnak speciális eszközre, gépparkra is szüksége van, akkor a költségek végképp az egekbe szöknek. Még az ultrahangok ára is 5 millió forinttól indul, a többi eszköz pedig még drágább. „Mi csak magas kategóriába tartozó képalkotó eszközökkel foglalkozunk, olyanokkal, amelyeket a magánellátók nem igazán tudnak megfizetni, de rálátásunk arra a piacra is van. Röntgent például lehet 20 millióért is lehet venni, de a jobbak ára 80 millió forintig is felkúszhat. Ilyet magánszolgáltatók nem igazán szoktak megvenni, de nincs is rá szükségük, hiszen jellemzően nem végeznek olyan beavatkozásokat, amelyekhez ilyen gép kellene. A CT-k ára 70 millió forintnál indul, de van olyan is, ami 500 millió forintba kerül. Ezeket Magyarországon szintén nem a magánellátók vásárolják meg” – mondja az egyik képalkotó diagnosztikai eszközöket forgalmazó cég vezetője. Az MR-készülékeknél szintén hatalmas a különbség, a magánellátók jellemzően a nyitott, alacsony térerejű MR-t használnak, mert azok olcsók. De még azok ára is 100 milliótól indul. Költségesek a neurológiai eszközök is, egy idegvezetéses vizsgálathoz szükséges ENG például nagyjából négymillió forintba kerül.
Ez is érdekelhet
Minden összeadódik
A magánorvosoknak a rendelő helyszíne és felszerelése mellett költséget jelent gyakorlatilag minden, amit az állami rendszerben természetesnek veszünk. „Az egészségügy drága, a rendelő és az eszközök mellett komoly kiadást jelent a recepció, a egészségügyi dolgozók bére, a könyvelés és a számítógépes rendszer bérlése. Felelősségbiztosítást is kötnünk kell, fizetni kell az ÁNTSZ-engedély megszerezéséért. Honlapot kell működtetnünk, anyagokat, tisztítószereket kell beszereznünk, van költsége a takarításnak is” – mondja egy szakorvos, aki nemrég nyitotta meg saját rendelőjét. A szakember azt is kiemeli, hogy aki ezeket a tételeket nem méri fel jól, az könnyen nyithat egy veszteséges rendelőt – van példa erre is. Az orvosok ugyanis nem gazdasági szakemberek, egyáltalán nem magától értetődő, hogy megbirkóznak egy ilyen feladattal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
