A szívinfarktus a szívet tápláló erek beszűkülése, vagy elzáródása miatt alakul ki. Ez az állapot életveszélyes, és sürgős orvosi beavatkozást igényel. Nemzetközi tapasztalatok szerint ilyenkor egy, legfeljebb két órán belül megfelelően fölszerelt szakintézetben a betegek jelentős részét meg lehet menteni. A túlélési, és a gyógyulási esélyeket így a lokalizáció is befolyásolhatja - egy zsáktelepülésen, vagy tanyavilágban élő ember jelentős hátrányból indul egy nagyvárosival szemben, ahol a rohammentő elérhető közelségben lévő, jól felszerelt szakintézménybe szállíthatja. Szerencsére az egészségügyi ellátás fejlődésével a szívinfarktus halálozási aránya is csökken: Az érelzáródás oldásának bevezetésével a betegség letalitása világszerte 22%-ról 11%-ra esett vissza.
Persze az sem mindegy, hogy az oxigénhiányos állapot milyen mértékben károsította a páciens szívét, hiszen a szívinfarktust követően a beteg még évekig, évtizedekig együtt él a betegség következményeivel. Szíve gyengébb, és fokozottabb veszélynek van kitéve egy újabb koszorúér-elzáródásnak vagy szívinfarktusnak. A statisztikák szerint az esetek harmadában a szívinfarktus megismétlődik, második, vagy harmadik esetben ez már végzetesnek bizonyulhat. A későbbi rehabilitáció szempontjából így kulcsfontosságú, hogy mikor kerül a beteg szakemberek kezei közé - az infarktust követő néhány órában ugyanis még minimalizálhatják a szívizmok elhalásának mértékét, vagy szinte teljesen megelőzhetik azt.
Legtöbbet maga a beteg tehet gyógyulása érdekében, ehhez azonban teljes szemlélet- és életmódváltásra van szükség. A káros szenvedélyeknek - legfőképpen a dohányzásnak - örökké búcsút kell mondani, kerülnie kell a koleszterinszintet emelő, hizlaló ételeket, és legalább heti 2 óra közepes intenzitású testmozgásra időt kell szakítania. Az alkohol mellett a túlzott kávéfogyasztást sem javasolják a szívinfarktuson átesettek számára, a tartósan megemelkedett vérnyomás ugyanis fokozott terhelésnek teszi ki az ereket.
Mivel minden infarktus után nő az újbóli kialakulás esélye, fontos a rendszeres kontrollvizsgálat, illetve a fennálló hajlamfokozó betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) szakszerű gondozása. Ha fegyelmezetten követi az orvos utasításait, és a mindennapokban is kizárja a rizikófaktorokat, a szívinfarktuson átesett beteg teljes életet élhet hosszú éveken, évtizedeken keresztül.