Szívinfarktus során a szívben lévő izmok egy része - a nem megfelelő oxigénellátás miatt - elhal. A betegség kezelése két szakaszra osztható: az egyik az éppen zajló szívinfarktus kezelése, míg a második a hónapokkal, vagy akár évekkel korábban lezajlott betegség kármentesítése.
Akut szakaszban elsődleges feladat a szív vérellátásának mielőbbi helyreállítása, hogy ezáltal minimalizálják, vagy akár teljesen megelőzzék a szívizmok elhalását. Az orvosok ilyenkor versenyt futnak az idővel, hiszen ha az infarktust követő hat órán belül helyre tudják állítani az oxigénellátást - ezt sok esetben szívkatéterezéssel végzik - úgy az izmok elhalása minimálisra csökkenthető, vagy akár teljesen elkerülhető. Ez pedig jelentősen leegyszerűsíti, lerövidíti a rehabilitációt, és pozitív kihatással van a beteg későbbi életminőségére.
Az akut szakasz kezelése a szívinfarktus súlyosságának függvénye. Először a beteg oxigént, valamint fájdalomcsillapító szereket kap - utóbbi valamilyen morfiumszármazék, amely nyugtató hatása mellett a különböző keringési elégtelenségek kialakulását is segít megelőzni. Az orvos gyógyszerekkel tágíthatja a koszorúereket, illetve feloldhatja az elzáródást okozó vérrögöt. Súlyosabb esetben sebészeti eljárásokat is alkalmazhatnak. Ennek egyik módja az angioplasztika, melynek során az elzáródott érbe egy katétert vezetnek, a végére pedig egy ballont tesznek. Az így keletkező nyomás kitágítja az eret és helyreállítja a véráramlást. Amennyiben a roham több eret is érintő szűkületet hozott létre, bypass, vagyis nyitott szívműtétre lehet szükség. Ilyenkor a beteg egy máshonnan - jellemzően lábszárból vagy alkarból - kivett vénáját használják fel, amivel áthidalják a szűkületet.
Közvetlenül az infarktus veszélyeinek elhárítása után a betegnek néhány nap ágynyugalmat javasolnak, ez idő alatt pedig a trombózis veszélyét is el kell hárítani. Három-négy nap múlva a beteg óvatosan felkelhet, majd a fokozatosság elveit követve, hosszú hetek, akár hónapok alatt állhat csak vissza az eredeti életvitelre. A szívinfarktust követően a beteg sérült, félgőzzel üzemelő szívvel kell, hogy tovább éljen, kockázattal egy újabb koszorúér-elzáródásra és szívinfarktusra.
Fontos az életmódváltás, és mindazon kockázati tényezők elkerülése, amely újabb infarktushoz vezethetne. A káros szenvedélyeknek - a dohányzásnak és az alkoholnak - búcsút kell mondani, valamint az érfalakat kímélő, egészséges étrend rendszeresítése is nagyon fontos. Szakemberek a friss idénygyümölcsökre, zöldségekre és halhúsra épülő mediterrán diétát tartják az ideálisnak. Fontos emellett a rendszeres, de nem túl megerőltető testmozgás is, a szív egészségét főként a közepes intenzitású, kardio edzésekkel őrizhetjük meg.