A rothadó tojások szagáért felelős mérgező gáz alacsony dózisai biztonságosan és reverzibilisen csökkenthetik mind az anyagcserét, mind a szív-érrendszer funkció jellemzőit egerekben, felfüggesztett életműködéshez, azaz hibernációhoz hasonló állapotot hozva létre.
Az Anesthesiology szaklap 2008. áprilisi számában a Massachusetts Általános Kórház (MGH) kutatói arról a megfigyelésről számolnak be, hogy a korábbi kutatások szerint a hidrogén-szulfid hatásai nem függnek a test hőmérsékletének csökkenésétől, és a szívfrekvencia jelentős csökkenését okozzák a vérnyomás esése nélkül.
"A hidrogén-szulfid bűzös gáz, amely képes végezni a csatornában dolgozó munkásokkal; kis, szabályozott dózisokban azonban képes percek alatt lelassítani az anyagcserét, adagolásának hiányában pedig a szervezet megszokott állapotába áll vissza."- közölte Dr. Warren Zapol, a kórház aneszteziológia és intenzív terápiás osztályának vezetője, a kutatás egyik szerzője.
A hidrogén-szulfid alacsony dózisaival végzett kísérletek már megmutatták, hogy a gáz képes csökkenteni a testhőmérsékletet és az anyagcserét, növelve az oxigéntől megfosztott egerek túlélési esélyét. A szobahőmérsékleten, illetve a meleg közegben tartott egerekkel végzett kísérletek különbségeiből megállapítható, hogy az anyagcsere és a szív-érrendszer változásai nem a hőmérsékletcsökkenéstől függtek, tehát az anyagcsere változásait ténylegesen a hidrogén-szulfid adagolása okozta.
Az egerekben a gáz belégzése után már tíz perccel lecsökkent az oxigénfogyasztás vagy a széndioxid-termelés, majd helyre is állt fél órával azután, hogy a gáz adagolását megszüntették és újra normális levegőhöz juttatták az állatokat. A kísérletből az is kiderül, hogy a hidrogén-szulfid adagolása nem tette ki oxigénhiánynak sem az életfontosságú szerveket, ugyanis nem volt jelentős változás sem a vérnyomásban, sem a szívdobbanások erejében, valamint a vér oxigénszintje sem változott.
Ez is érdekelhet
Dr. Gian Paolo Volpato, a cikk első szerzője szerint például egy traumás sérülés esetében a gáz alkalmazásával megőrizhető lenne a szervfunkció. Még nem tudni, hogy az emberek esetében is biztonsággal alkalmazható lenne-e a megoldás (amely többek között a hosszabb időt igénybe vevő űrutazások idején válhatna igazán hasznossá), így a kutatók következő lépésükként nagyobb emlősökben vizsgálja majd a hidrogén-szulfid alkalmazását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
