Két és félmillió: ennyi az allergiás ember ma Magyarországon. Körükben leggyakoribb a parlagfű-érzékenység; minden tizedik lakos testközelből ismeri a tüneteket. Az allergológusok korábban nem találkoztak ennyi esettel, mint mostanság, aminek környezeti és életmódbeli okai vannak Dr. Bartók Róza orvos, a SYNLAB konzultációs szakértője szerint.
Egyre többeket érint valamilyen típusú allergia, vagyis eltúlzott immunválasz valamilyen környezeti hatásra. Valóban egyre nagyobb az esetszám, vagy csupán a diagnosztika fejlődött?
Mindkettőben van igazság. Az orvostudomány egyre jobban ismeri a jelenséget, és egyre fejlettebbek a diagnosztikus eszközök. Eközben az emberek is tudatosabbak: hamarabb fordulnak orvoshoz. Ugyanakkor környezeti tényezők is növelik a kockázatot, hiszen genetikánk (ami amúgy tényező lehet ezeknél a megbetegedéseknél) az elmúlt évtizedek során érdemben nem változott.
Milyen környezeti tényezők rosszabbodtak?
A levegő szennyezettsége, a túlzott antibiotikumhasználat – ami módosítja az egészséges bél-mikrobiomot – az egyre több adalékanyag az élelmiszereinkben és kozmetikumainkban, de ott vannak a lakásunkban, bútorainkban található kemikáliák is. A káros anyagok oxidatív stresszt, gyulladást okozhatnak a légutakban.
Említette, hogy a genetika is tényező. Vagyis az allergiahajlam öröklődhet?
Bizonyos típusoknál igen – ezt nevezzük atópiás hajlamnak. Ha mindkét szülő érintett, 50-70 százalék az esély egy allergiás megbetegedésre, ha egyikük, akkor is van kockázat, de alacsonyabb. Érdekesség még, hogy az anyai ág erősebb hajlamot hordozhat.
Rengetegféle anyag lehet allergén, ráadásul a tünetek a szervezet különböző részein jelentkezhetnek. Mitől függ, hogy milyen tünetek hol lépnek fel?
Immunrendszerünk bonyolult, ahogyan a külső hatásokra adott immunválasz is. Számtalan anyag érintkezik ugyanis a szervezetünkkel, és ezek testünk különféle területeire lehetnek hatással. Ha érzékenyek vagyunk egy allergénre, az okozhat tüneteket például a bőrünkön, a légzőszervrendszerünkben, az emésztésünkben, de akár a szem kötőhártyáján is. Az eredmény lehet viszketés, köhögés vagy épp emésztőszervi panasz.
Találkozik-e ön tévhitekkel ezen a területen?
Sokan keverik például az allergia és az intolerancia fogalmát. A laktóz-intolerancia, vagyis a tejcukor emésztési rendellenessége például igen gyakori. Hasmenéssel, puffadással járhat, de teljesen más, mint egy allergén által kiváltott immunreakció. Ilyenkor nem szükséges szigorú diétába kezdeni, elegendő a laktózmentes étkezés, vagy a laktáz enzim pótlása. Hasi panaszok esetén azonban egyéb kórképek gyanúja is felmerül az allergián, intolerancián kívül, például cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség.
Az érintettek emiatt elveszettnek érezhetik magukat az első jeleknél; nem tudják, milyen szakterületnél induljanak el, milyen tesztben gondolkodjanak, hiszen lehet az allergén egy ruhaanyag, egy mosópor, de egy élelmiszer vagy növény, szálló por is. Hogyan lehet a leggyorsabban eljutni egy korrekt diagnózisig?
Első lépésként egy konzultációt javasolnék allergológus szakorvossal, ő felállítja az úgynevezett klinikai képet. Felméri a tüneteket, fennállási idejüket, erősségüket. A fizikális mellett szóba jöhet légzésfunkciós vizsgálat, bőrteszt, de már rendelkezésre állnak speciális, vérből végezhető allergiavizsgálatok is. Egész évben fennálló légúti allergiáknál főként porallergiára gyanakodhatunk, szezonális tüneteknél pedig pollenekre. Ha a tünetek összetettek, akkor egy kombinált teszt lehet célravezető – ez légúti és ételallergéneket is vizsgál. De a teljes kivizsgálási algoritmust érdemes személyre szabni. A diagnosztikában előrelépést jelentenek az elmúlt években már elérhető molekuláris, multiplex allergiatesztek. Míg a hagyományos tesztek az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatával szemben mérik a specifikus IgE-szintet, addig a multiplex teszt az adott allergén kisebb komponenseit is vizsgálja. Segítségével a szakemberek fel tudják térképezni a lehetséges keresztreakciókat akár pollen-pollen, akár pollen-étel viszonylatban, valamint el tudnak különíteni magas és alacsony rizikójú, valamint hőre labilis és hőstabil allergéneket. De még arra is választ kaphatunk, hogy az adott allergia „kinőhető”-e.
Miért fontos a hőérzékenység szempontja? Tegyük fel, hogy valakinél egy almában található hőre labilis allergén okoz gondokat. Ilyen esetben tünetei lesznek, ha nyersen fogyasztja az almát, de semmi baja nem lesz egy almáspitétől. Egy modern, molekuláris allergiateszt tehát jobb életminőséghez segítheti hozzá az többféle allergiától szenvedő pácienst, hiszen lehetséges, hogy kevesebb vagy más jellegű korlátozásokat kell bevezetnie például az étrendjében.
Említette a keresztallergia fogalmát. Mit jelent pontosan, és mi a magyarázata?
Ilyenkor arról van szó, hogy két allergén szerkezete nagyon hasonló, így a szervezet „összetévesztheti” őket, és allergiás tünetek alakulhatnak ki olyan anyagokkal való találkozást követően is, melyekre a páciens alapvetően nem allergiás. Pollen-étel keresztreakciók esetén például az adott pollennel keresztreagáló étel fogyasztását követően erősödhetnek a panaszok - jó példa erre a parlagfű és a görögdinnye.
Hallani arról, hogy allergiából asztma is kialakulhat. Miért lehet ez veszélyes?
Ismert az ’allergiás menetelés’ fogalma – jellemzően gyermekkorban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szimptómák kiszámíthatóan következnek egymás után. A tipikus az, hogy először bőrtünetekkel szembesülünk, ezt követi az ételallergia, majd rhinitis, allergiás orrfolyás, végül az asztma. Ha atópiás hajlamot látunk, akkor nem tudjuk megállítani a folyamatot, de képesek vagyunk jelentősen csökkenteni a tünetek erősségét.
Lehetetlen minden allergént elkerülni. Ennek tudatában elérhető-e a teljesen tünetmentes élet egy allergiás ember számára? Mi a legtöbb, amit ő maga megtehet ezért?
A szakterület szépsége az, hogy lépcsőzetesen alakítható a kezelés. Például egy enyhe orrfolyásra elegendő lehet antihisztamin-tartalmú orrspray adagolása, erősebb orrdugulás esetén szteroidos vagy kombinált orrspray adása válhat szükségessé, ha pedig egyéb tünetek is társulnak, akkor szisztémás antihisztaminszedés is javasolt. Bizonyos esetekben a szakorvos személyre szabott, allergénspecifikus immunterápiát tud indítani, és a komponensalapú allergiateszt azt is segíthet megjósolni, hogy ez mennyire lesz sikeres. A gyógyszeres terápia hasznos kiegészítése lehet a tengervizes orrmosás, és érdemes célzott vizsgálattal ellenőrizni a D-vitamin-szintünket. A megfelelő D-vitamin ellátottságnak ugyanis megelőző és az immunrendszerünkre számos egyéb pozitív hatása van. Nincsen általános dózis; személyre szabottan lehet beállítani. Ezen túl a légúti allergiások kövessék a pollenjelentést, és a kritikus időszakokban próbáljanak kevesebbet lenni a szabadban. Figyeljenek rá, hogy egy vihar, erős szél fokozhatja a tünetek erősségét. Használhatnak légtisztító berendezést, és tanácsos gyakran hajat mosni. Megfelelő óvintézkedésekkel és terápiával akár a teljes tünetmentesség is elérhető.
Legjobban: