Akadozva ugyan, de november elsejétől elstartolt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Ezzel újfajta kommunikációs rendszer épült ki orvos és patikus között, melyben a korábbi, papíralapú helyett elektromos recepteken (röviden e-recepten) írják ki a beteg gyógyulásához szükséges készítményeket. Nem kell többé a leleteket sem megőrizni és orvostól-orvosig cipelni, ezek ugyanis innentől egy felhőalapú, digitális betegkartonba kerülnek, ahol szükség esetén könnyen le lehet kérni. De ki jogosult megnézni ezeket az adatokat? Meddig őrzi meg a rendszer az egészségünkről szóló dokumentumokat? Kihez forduljunk, ha bizonyos személyektől megvonnánk a hozzáférést? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő válaszolt a HáziPatika.comnak a legfontosabb adatbiztonsági és jogi kérdésekre.
Az EESZT-be kerülő adatok
HáziPatika.com: Milyen adatok kerülnek a rendszerbe?
Dr. Balla Szilárd: A rendszerben van egy betegprofil, amely tartalmazza a páciens személyes adatait. Emellett az úgynevezett betegnyilvántartás minden labor- és vizsgálati adatot tartalmazni fog, ezeket az orvosok töltik fel folyamatosan a rendszerbe. Egy helyen lesznek így elérhetőek a leletek, a képalkotó rendszerek és a beutalók is.
HP: Miért jó ez az új rendszer a betegnek?
BSZ: Létrejön egy olyan egységes, minden orvos számára elérhető rendszer, amelyből baj esetén könnyedén lekérhető bármilyen adat. Ha baleset ér minket, a sürgősségi ellátás során azonnal jól látható, szedünk-e valamilyen gyógyszert, van-e diabéteszünk vagy egyéb betegségünk, amelyet a kezelés során figyelembe kell venni. Sokkal gyorsabban sokkal pontosabb képet kaphat rólunk a kezelőorvos, az idő pedig sok esetben életmentő lehet.
HP: Kiknek okozhat nehézséget mégis az EESZT bevezetése?
BSZ: A rendszer használata azoknak okozhat gondot, akik eddig nem rendelkeztek ügyfélkapus regisztrációval. Nekik fel kell keresniük a legközelebbi kormányablakot a regisztrációhoz, vagy pedig regisztráció nélkül, de szintén a kormányablakon keresztül rendelkezhetnek az adataikkal és a hozzáféréssel. Ez bizonyos idősebb, kisebb településen élő embereknek biztosan nehézséget fog okozni, de remélhetőleg a rendszer ezt idővel kezelni tudja majd.
HP: Hogyan kérheti le az adatait egy páciens?
BSZ: Az EESZT lakossági portálnak is nevezett része február óta üzemel, itt egy ügyfélkapus belépés, illetve külön regisztráció után tekinthetik meg a saját adataikat a betegek, illetve szükség esetén pontosíthatják is. Kérhetnek e-mailben is tájékoztatást a rendszerben tárolt adatokról, illetve a lekérésükről is. Itt, a lakossági részben érhető el az önrendelkezési nyilvántartás is, amelyen keresztül mindenki rendelkezhet a saját adatairól.
HP: Az egészségügyi dolgozók közül kik láthatják az adatainkat?
BSZ: Az egészségügyi szakemberek három csoportja férhet hozzá ezekhez az adatokhoz: az egészségügyi szakdolgozók csak a törzsadat-nyilvántartást tekinthetik meg, a patikusok pedig a felírt recepteket - a jelenlegi rendszer szerint egy évre visszamenőleg. A harmadik csoport az orvosoké, akik ellátás szerint férhetnek hozzá a szükséges információkhoz. Bármelyik csoport esetében lehetősége van a betegnek korlátozni a hozzáférést: akár orvosonként is beállíthatjuk, hogy mennyit engedünk az adatainkból láttatni.
HP: Hogyan módosíthatjuk az adatokhoz való hozzáférést?
BSZ: A lakossági portálon keresztül van egy rendelkezési lehetőség erre. Nagy segítség, hogy a rendszer ad erre mintákat is, így nem szükséges a betegeknek a szakmánkénti tiltásokat egyesével elvégezniük, hanem rendelkezésre állnak előre beállított sablonok, amelyeket saját igényeinkhez igazíthatunk vagy akár egy az egyben használhatunk.
HP: A családtagok hozzáférhetnek az adatokhoz?
BSZ: A családtagoknak nincs jogosultságuk adataink megtekintéséhez, ezeket csak mi, saját ügyfélkapus bejelentkezéssel tekinthetjük meg.
HP: Nincs rá mód, hogy szükség esetén a családtagok értesüljenek a kezelésünkkel kapcsolatos információkról?
BSZ: Ha bizonyos szituációk ezt megkívánják, annyit tehetünk, hogy a tájékoztatási portálon keresztül nem a saját, hanem egy hozzátartozónk e-mail címét adjuk meg. Így ő fog értesülni arról, hogy mi milyen ellátásban részesültünk, illetve hogy milyen gyógyszert írtak ki nekünk.
HP: A páciensek hogyan értesülhetnek róla, ha egy orvos kikérte az adataikat?
BSZ: A lakossági portálon keresztül a betegek figyelemmel követhetik, hogy melyik orvos milyen adatigénylési kérelmet nyújtott be a rendszerbe.
E-recept: ki válthatja ki?
HP: A recept kiváltásának jogát átruházhatjuk másik személyre?
BSZ: Igen, ehhez azonban nem a lakossági portálra van szükségünk, hanem van egy úgynevezett felírási igazolás, amelyet 2018. december 31-ig kötelező felírni a kiadott e-recept mellé, utána pedig az orvosok kérésre fogják kiállítani. A felírási igazolás birtokában válthatja ki hozzátartozó is a receptet. Ez a felírási igazolás 2018 végéig nagyjából ugyanúgy fog kinézni, mint az eddig megszokott, hagyományos recept.
HP: Ezt a bizonyos papíralapú vényt még meddig kaphatjuk az orvostól?
BSZ: A papíralapú vényt - amely alatt már most is az imént említett felírási igazolást értjük - 2018. december 31-e után nem kötelező adni, de ezt követően is bármikor kérhető az e-recept rögzítésével egy időben. Bizonyos szituációkban - például kiskorúak, illetve cselekvőképtelen személyek esetén - erre szükség is lesz.
HP: Cselekvőképtelen személyek esetén történt valami változás a recept kiváltásában?
BSZ: Kiskorú, illetve cselekvőképtelen személyek esetén érdemi változás nincsen a jelenlegi rendszerhez képest. Az említett felírási igazolás segítségével válthatják ki nekik a receptet. Ilyen esetben az igazolás birtokában, a megfelelő azonosítással a patikában bárki kiválthatja a felírt gyógyszereket.