Egy tartós betegség vagy hosszas lábadozással járó baleset után sok emberben felmerül a kérdés: „A keresőképtelenségem miatt vajon kirúghatnak a munkahelyemről?”. A válasz sok mindentől függ és sok a kiskapu. A legfontosabb, hogy a munkaadó a munkavégzés hiánya miatt nem rúghatja ki a dolgozót, ha az illető már keresőképtelen státuszban van. A keresőképtelenségünk alatt teljesen mentesülünk a munkavégzési kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy nem kell munkahelyi telefonokra vagy e-mailekre sem válaszolnunk. Ne felejtsük el, hogy a keresőképtelenségünk nem tesz minket alkalmatlanná a feladataink elvégzésére, ez a két fogalom nem cserélhető fel egymással.
Ha részesülünk valamilyen béren kívüli juttatásban, amiről a munkáltató rendelkezhet, akkor ez a szolgáltatás megszüntethető a keresőképtelenségünk alatt is. Ha azonban a munkaszerződésünk tartalmazza az adott béren kívüli juttatást, akkor a munkáltató nem vonhatja meg tőlünk ezt az extra illetményt.
Természetesen felmondásra is van lehetőség a betegszabadság, illetve a táppénz alatt is, de ennek szigorú szabályai vannak. Fontos, hogy ilyenkor csak a felmondás közlésére kerülhet sor, de a felmondási idő egy későbbi időpontban fog elkezdődni. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a táppénzen töltött időszak alatt védelmet élvezünk a felmondás lehetőségével szemben, és a szabályok biztosítják a stresszmentes felépülés lehetőségét. De vajon mi a helyzet a bevételünkkel, ha tartósan megbetegszünk és keresőképtelenné válunk?
Ezt kell tudnunk a betegszabadságról és a táppénzről
A munkahelyünk és az állam gondoskodik arról, hogy egy hosszabb gyógyulási időszak alatt se maradjunk bevétel nélkül. Elsőként érdemes különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz fogalma között.
A betegszabadság időtartama évente maximum 15 nap lehet. Ezen időszak alatt megkapjuk a fizetésünk minimum 70 százalékát, amelyet a munkahely fizet ki. Ha szerencsések vagyunk, akkor előfordulhat, hogy a teljes, szokásos bevételünket kifizeti a munkahely.
Ha ennél hosszabb ideig tart a gyógyulásunk, akkor táppénzre kerülünk. A táppénz összegét már az állam fizeti ki. Ez a pénz a naptári napokra elosztott fizetésünk 50 vagy 60 százaléka (ritkább esetben 90 vagy 100 százaléka). Az egyes napok után járó összeget 8 naponta kapjuk meg, a bankszámlánkra érkezik.
A betegszabadság és a táppénz igényléséhez elengedhetetlen a keresőképtelenségi státusz. A keresőképtelenséget egy orvos állapíthatja meg, például a betegségünk, kórházi tartózkodásunk, zárlat alá helyezésünk vagy a gyermekünk egészségügyi problémái miatt. A betegszabadság szűkebb körben érhető el, míg táppénzt szinte bárki igényelhet, akinek van munkaviszonya és társadalombiztosítása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Betegszabadság az alkalmazotti munkaviszonyban dolgozók részére érhető el, így például egyéni vállalkozók vagy megbízási jogviszonyban dolgozók nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. A betegszabadságra nem jogosult személyek egyből táppénzre kerülnek. Azonnali táppénz jár azoknak is, akik karanténba kerülnek, beteg gyermeküket ápolják otthon, veszélyeztetett terhesek, szültek, üzemi balesetet szenvedtek vagy valamilyen foglalkozási betegség miatt váltak keresőképtelenné.
Fontos, hogy táppénzen maximum 1 éven keresztül lehetünk. Ez csak akkor lehetséges, ha a táppénz előtt minimum egy évig folyamatosan volt biztosítási jogviszonyunk. Az is lényeges, hogy az előző évben hány napot töltöttünk táppénzen. A betegszabadság és a táppénz igénylése a munkahelyünkön keresztül lehetséges. Ha egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók vagy mezőgazdasági őstermelők vagyunk, akkor online ügyintézésre is van lehetőségünk.
A táppénz speciális típusa a GYÁP, vagyis a gyermekápolási táppénz. Ezt az összeget akkor igényelhetjük, ha van 12 évnél fiatalabb, beteg gyermekünk (12 és 18 év közötti gyermekünk után méltányossági kérelem benyújtásával igényelhetünk táppénzt). A táppénzen tölthető napok számát a gyermekünk életkora határozza meg. A gyermekeink száma nem meghatározó, mert csak egyetlen gyermek után igényelhető táppénz.
Az anyagi problémák megelőzhetők!
„Betegszabadság és táppénz alatt általában nem kapjuk meg a teljes fizetésünket, ráadásul egy betegség vagy baleset extra kiadásokkal járhat!” – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője. Ha hirtelen a szokásos bevételünk 50-60 százalékából kell megélnünk, az rengeteg kellemetlenséget eredményezhet. Arról se felejtkezzünk meg, hogy a lábadozás sokszor plusz költséget jelenthet. Például meg kell vásárolnunk a szükséges gyógyszereket és előfordulhat, hogy szívesebben mennénk el egy magánorvosi vizsgálatra.
Ez is érdekelhet
Szerencsére a probléma orvosolható egy kis előrelátással. Az egészségbiztosítások és az egészségpénztárak jó alternatívát kínálnak a kieső jövedelmünk pótlására és a megnövekedett egészségügyi kiadásaink fedezésre. Az egészségbiztosítások kínálhat fix, szabadon felhasználható összeget vagy a magánegészségügyi ellátásunk költségeinek fedezését is. Az egészségpénztári számlánkon gyűjtött összeget nagyon széles körben használhatjuk fel egészségügyi kiadásaink fedezésére.
Legjobban: