Mint mi is beszámoltunk róla, 2010 óta az egészségügyben dolgozó orvosok száma inkább nőni látszik a KSH adatai alapján. Ám ez mégsem jelenti azt, hogy elég orvos lenne az állami ellátásban. Ezt erősítik meg a most megjelent Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2018 adatai is. Az egészségügyi intézmények működéséhez 43 ezer orvosi pozíciót ítéltek szükségesnek. Ennek 4 százaléka, míg a kapcsolódó szakdolgozói álláshelyek 3,5 százaléka maradt betöltetlen 2018-ban - ismertette Tokaji Károlyné, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője az InfoRádió Statisztikai percek című műsorában.
Fontos tudni, hogy ezek a számok átlagot jelentenek, a fekvőbeteg ellátásban magasabb ez az arány, bizonyos kórházi osztályokon 10 százaléknál is több lehet. Ilyen például az endokrinológia, a pszichiátria. A járóbeteg szakellátásban pedig az onkológián túl a fizioterápia küzd a legnagyobb arányban létszámhiánnyal.
Ha területi elosztás szerint nézzük, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legkritikusabb a helyzet. Itt 15 százalékos az orvoshiány a költségvetési fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben. A szakdolgozóknál a nyugati országrészében látszik nagyobb létszámhiány: Vas megyében és Komárom-Esztergomban. De Budapesten sem túl rózsás a helyzet, a fővárosban is 10 százalék feletti az üres álláshelyek aránya a fekvőbeteg ellátásban.
Ez is érdekelhet
A háziorvosi rendszerben 2018-ra 10 százalékos volt a dolgozói létszámcsökkenés, összességében 4677 háziorvos és 1405 házigyermekorvos dolgozott az év végén. A községi ellátás mutatja a legdrasztikusabb képet: itt 30 százalékos a csökkenés a 2000-es év óta. Tokaji Károlyné szerint szomorú, hogy odáig romlott a helyzet, hogy egy orvosra 1800 felnőtt, egy gyermekorvosra pedig 1000 gyermek jut.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
