A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a magyarok 2015-ben 360 milliárd forintot költöttek az egészségükre a TB mellett - írja a 444.hu . A portál egészségügyi szakértők az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján rámutat: csak a legnagyobb 33 budapesti magánegészségügyi vállalkozás árbevétele közel 7 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt. A kutatók készítettek egy online kérdőíves felmérést is magyar orvosok körében, és bár a 290 fős minta nem mondható reprezentatívnak, az eredmények elég érdekes képet festenek.
950 ezer forint nettó fizetés
A válaszadók fele mind a magán-, mind a közellátásban is dolgozik, 11 százalékuk pedig kizárólag az előbbiben. Ami a kor szerinti megoszlást illeti, a közfinanszírozott kórházakat elsősorban a rezidensek választják egyedüli munkahelyként, miközben a 40-es éveikben járó szakemberek megosztva gyógyítanak itt is, ott is. A 50-es generációnál arányaiban többen folytatják karrierjüket kizárólag magánintézményeknél.
A felmérésből az is kiderült, hogy az orvosok választását e téren jelentős mértékben a pénz határozza meg, hiszen a magánellátásban kevesebb idő alatt és jobb munkakörülmények mellett jóval több pénzt tudnak megkeresni. Ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada vállalná a leterhelő és rosszul szervezett közegészségügyet, amennyiben kellően megfizetnék a munkáját. A felmérés szerint ehhez havi nettó 950 ezer forintos bérezésre lenne szükség.
Kétszer fizetnek a betegek
A kutatók szerint látszik, hogy az orvosok többsége már részben vagy egészben a magánegészségügyben dolgozik. Problémát jelent azonban, hogy ez az ellátási forma nem minden páciens számára érhető el, hiszen költséges, ráadásul az ország nagy részében egyáltalán nincs magánellátás. "Ha pedig egy beteg magánszolgáltatóhoz fordul, azzal tulajdonképpen kétszer fizeti meg ugyanazt az ellátást, hiszen egyszer már megfizette érte a TB-t. Épp csak nem veszi igénybe" - jegyzi meg a cikk.
A kutatók szerint a magyar magánegészségügyi rendszer még a fejlődés "vadkapitalista szabadversenyes, azaz szabályozatlan szakaszában" van. Jelenlegi formájában ez a rendszer kettészakítja a magyar egészségügyet, miközben pénzt és munkaerőt von el az állami egészségügyből. Fontos lenne tehát változtatni, hiszen a közegészségüggyel együttműködő magánszektor mindenki hasznára válna.