A pandémia felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, egyébként évek óta fokozódó keresletet - írja a Világgazdaság a Prémium Önkéntes Pénztárak kutatásának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül a legtöbben úgy gondolják, évi kevesebb mint 20 ezer forintot (23 százalék) vagy 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget (23 százalék) költenek a maguk és a velük együtt élők egészségére. Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított pénzt is. Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200-750 ezer forintot is elköltene.
Sokan alábecsülik a kiadásokat
Meglepő lehet, de még a tudatos egészségpénztári tagok is jellemzően alábecsülik a saját egészségügyi kiadásaikat. Erről Váradi Péter, a Prémium Önkéntes Pénztárak igazgatótanácsának elnöke beszélt, aki elmondta: a pénztár saját tagjai között végzett felmérése szerint azok, akik szintén azt jelölték, hogy évente kevesebb mint 20 ezret vagy 20 és 50 ezer forint közötti összeget költenek egy háztartásban, ennél a valóságban sokkal többet - évi 120 és 140 ezer közötti összeget - adnak ki csak az egészségpénztári számlájukat használva.
Váradi Péter kiemelte: a koronavírus-járvány miatt 2020-ban sok egészségügyi intézmény és az orvosok is korlátozottan voltak elérhetők. Emiatt még nagyobb szerepet kaptak a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek nagy része együttműködik az egészségpénztárakkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felmérés szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben. A második legmagasabb arány (29 százalék) a szűrővizsgálatoknál mérhető, míg szakorvosi ellátásért 27 százalék fordul magánorvoshoz.
Kiderült továbbá, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe a magánellátást: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Leginkább egyébként a laborvizsgálatokat (79 százalék), a különböző képalkotó vizsgálatokat - röntgen, MR, CT vagy PET - (78 százalék) végeztették az állami rendszeren belül a dolgozó magyarok.
