Furcsa, de igaz: a betegségeknek is megvan a maguk "hierarchiája": egy társaságban teljesen rendjén való, hogy valaki mondjuk a koszorúér-megbetegedéséről beszél, de aligha lenne "szalonképes", ha a naponta többször jelentkező hasmenéséről, kínzó hasi görcseiről, kellemetlen puffadásának tüneteiről számolna be. Márpedig ezek sokkal gyakoribbak, mint amennyire beszélünk róluk: a hűléses betegségeken kívül a legtöbben gyomor-bél panaszokkal keresik fel a háziorvosukat. A gasztroenterológiai gondok között megkülönböztetett helyet foglalnak el a vastagbél kóros állapotai: daganatos, gyulladásos és funkcionális megbetegedései. Két éve létezik az "Alapítvány a vastagbél betegekért", amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a vastagbél betegségekben szenvedőket felvilágosítsa, gyógyítsa, támogassa, valamint kutatásokat, szűrőprogramokat szervezzen. Ebben az évben az megalakult ennek IBS szekciója, amelynek célja a leggyakoribb gasztroenterológiai rendellenesség, az irritábilis bél szindróma felismerésének ismertté tétele, valamint e hangulatrontó, teljesítményt gátló, kellemetlen, de komoly szövődményekkel nem járó betegség tüneteinek megismerése, megelőzése és gyógyítása.
Magyarország lakóinak ötöde szenved az IBS-től
Magyarországon a halálozási okok között az első helyen vannak a szív-keringési betegségek, ezt a daganatok és a balesetek követik leggyakoribb előfordulással. A mindennapjainkat, életminőségünket viszont sokkalta inkább meghatározzák azok a funkcionális gyomor- és bélbetegségek, amelyek nem feltétlenül halálos kórok, de nagyon kellemetlen, hangulat- és teljesítményrontó tünetekkel járnak, és becslések szerint a hazai felnőtt lakosságnak legalább az egyötödét érintik - mutatta be Újszászy László professzor, osztályvezető főorvos, az "Alapítvány a vastagbél betegekért" kuratóriumának elnöke, az IBS szekció alapítója. Magyarországon gyakorlatilag népbetegséggé lett az irritábilis bél szindróma, az IBS: a lakosság mintegy 15-20 százaléka, azaz 1,5-2 millió ember szenved a tünet-együttesétől. Az IBS idült bélműködési rendellenesség, funkcionális probléma, amely krónikus vagy visszatérő emésztőszervi tünetek jellegzetes kombinációja, görcsös hasfájás, székrekedés vagy heves hasmenés, illetve ezek váltakozása jellemzi, valamint puffadás, teltségérzet, esetleg gyomorégés, fehéres nyák megjelenése a székletben. Olykor gyulladás, fekély- vagy epebetegség tüneteit mutatja, de ezek a laborvizsgálatokkal kizárhatók: az IBS kimutatható szervi eltérés nélküli betegség.
Ez azonban nem könnyíti, inkább megnehezíti az orvos és a beteg dolgát egyaránt: sok orvos ma még nem ismeri fel az IBS-t, nem tud vele mit kezdeni, a beteg pedig elégedetlen az orvossal, teli van szorongással, súlyosabb betegségtől, pl. ráktól fél. Bagatellizálni a betegséget már csak azért sem lehet, mert gyakran az IBS-es beteg súlyosabbnak éli meg az állapotát, az életminőségét rosszabbnak, mint egy súlyos szervi bajban szenvedő: fokozott fájdalomérzésről számol be, a napi aktivitása csökken, egyre nő az orvosi viziteinek és a betegállományban töltött napjainak száma, és ami a legelképesztőbb: az élete folyamán akár több feleslegesen elvégzett műtéten is áteshet. Van, aki epe-, más nőgyógyászati műtét vállal a visszatérő fájdalmai miatt, de ezek nem enyhítenek a panaszain.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lehetséges okok
Az irritábilis bél szindróma oka pontosan nem ismert. Lehet, hogy az abnormális bélmozgásokat éli meg a beteg fájdalomként, vagy a normális ingerekre reagál másként a szervezete. A tünetek kialakulásában a bél fokozott érzékenysége (irritábilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés játszik szerepet. A külső hatások is befolyásolhatják: gyanítható, hogy az állandó stressz, a személyes lelki problémák, a helytelen étkezési szokások, a dohányzás, a drog és az alkohol lényegesen felerősíti az IBS kialakulásának lehetőségét, amihez az öröklött és szerzett tényezők, a családi modell is hozzájárulhat.
A tünet-együttes leggyakrabban a 20 és 50 év közötti, aktív, dolgozó nőket érinti, de elvileg bárkinél és bármely életkorban előfordulhat, csak annyi a biztos, hogy az ezzel a betegséggel orvoshoz fordulók között messze magasabb a nők aránya, a betegeknek csupán kb. egyharmada férfi. Az IBS egyre inkább a ma terjedő "menedzserbetegségek" egyike: a nyugati civilizációkban gyakoribb, és például az afrikai őslakos fekete népcsoportoknál nemigen diagnosztizálták.
Lelki szövődmények
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek enyhe és középsúlyos panaszok esetén csak ritkán fordulnak orvoshoz, de súlyosabb tünetek esetében is csak minden harmadik, negyedik beteg jelenik meg orvosánál. A betegség hosszútávon sem okoz komoly szövődményeket, de a mindennapi életet érezhetően megkeserítheti. Például akiknél székelési problémákkal, gyakori hasmenéssel, fokozott bélgáz-képződéssel jár együtt az IBS, nem szívesen utaznak, mennek társaságba, előbb-utóbb a munkahelyükön is kellemetlenségük támad emiatt.
A tünetekhez gyakran társulnak lelki problémák, nyugtalanság, alvászavar, szorongás, nyomott hangulat stb. A betegek egy részére jellemző, hogy betegségükkel öntudatlanul szeretetet, gondoskodást akarnak "zsarolni", ugyanakkor önmagukat, nyavalyájukat is elviselhetetlennek érzik, stigmaként élik meg. Orvos, beteg és a környezet együttes gondolkodására, felismerésére van szükség: az érintett nem hipochonder és nem bolond, hanem valóban beteg, akinek nem organikus, hanem működési zavara van. Sajnos, ennek a betegségnek a pszichés feldolgozását nehezíti, hogy az európai kultúrában az emésztőcsatorna működése végletesen tabu témának számít: a vécé a legintimebb terület, még sokkal inkább, mint a hálószoba...
Terápiás lehetőségek
Az IBS kezelése komplex folyamat, melynek során nem csak a tünetek okának feltárásával, kezelésével kell foglalkozni, hanem a kiváltó okok csökkentése, megszüntetése és a lelki támogatás is igen komoly feladat. A diagnózis felismerése után a legfontosabb a felvilágosítás. megértetni a pácienssel ennek a betegségnek a természetét, megnyugtatni őt arról, hogy nincs súlyos következményekkel járó szervi elváltozása, elmagyarázni, milyen ingadozások várhatók a kezelés során a tünetek erősségében és így tovább. A kezelésben szerepet játszhat a pszichoterápia, az életmódi, táplálkozási tanácsok és különféle gyógyszerek, amelyek a három fő tünet - a fájdalom, a székelési zavarok és a puffadás - intenzitását csökkentik. Ahány beteg, annyiféle a kezelés is, nincs egyedül üdvözítő módszer. A diéta része lehet ennek, de inkább az általános életviteli tanácsok részeként ajánlják, előfordulhat például, hogy egyszerű konyhatechnológiai módosítások is gyengíthetik a tüneteket: például sütés helyett főzés, párolás, vagy másfajta olaj használata.
Ez is érdekelhet
Gyógyszeres kezelésnél általában mindig a domináló tünet határozza meg az alkalmazott terápiát, hogy fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra, antidepresszánsra vagy más szerre van szükség. Létezik ma már olyan komplex gyógyszer is, amely mindhárom tünetet egyszerre képes rendezni. Újszászy professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a betegcsoportban nagyon sok kallódó betegsors van: a beteg, a család, a háziorvos, a gasztroenterológiai szakrendelés és az egész társadalmi környezet hozzáállásának változása kell ahhoz, hogy az IBS-ben szenvedők is hozzájussanak az állapotuknak megfelelő kezeléshez. Kiemelte, hogy vannak olyan veszély-jelek, amelyek esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni annak is, aki netán ódzkodna ettől: ha a beteg idősebb, azaz ha a tünetek első alkalommal 50 év felett jelentkeznek, ha a panaszok hirtelen lépnek fel, ha a beteg véres székletet vagy hirtelen ismeretlen eredetű fogyást tapasztal, vagy ha a tünetek tartósan fennmaradnak kezelés ellenére is.
