Eddig soha nem látott helyzet elé állította a hazai egészségügyet a 2020 tavaszán Magyarországon is megjelent koronavírus-pandémia . Az állami egészségügy covid-ellenes harca miatt a magánellátásra is extra teher hárult, ráadásul rövid idő alatt kellett berendezkedniük olyan feladatok ellátására, amelyre korábban nem voltak felkészülve. Két nagy hazai szereplő, a labordiagnosztikai vizsgálatokat végző SYNLAB és a képalkotó diagnosztikában hazai éllovas Affidea képviselőivel beszélgettünk arról, milyen változásokat hozott a járvány a magánszektorban.
"Az egészségügyi ellátás már nem ingyenes"
A SYNLAB már két évvel ezelőtt, a járvány kitörésétől államilag kijelölt laboratóriumként kezdte végezni a koronavírus kiszűrésére szolgáló PCR-tesztelést . Mivel a cég a HPV-tesztek miatt már korábban is szerzett tapasztalatot efféle vizsgálatokban, így a technológia is rendelkezésre állt. Póda Tamás, a SYNLAB Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a soha nem látott mértékű, tömeges tesztelési igény miatt a cég teljes működését át kellett alakítani. „A teljes laboratóriumi működést át kellett szerveznünk, komoly eszközbeszerzést is igényelt az, hogy növelni tudjuk az elvégezhető vizsgálatok számát. Mivel egy nagy, nemzetközi szervezet része vagyunk, így az eszközbeszerzések jelentették számunkra a kisebb problémát” – emlékezett vissza Póda Tamás.
A dolgozók munkakörének átszervezése annál nagyobb kihívást jelentett, több műszakos munkarendet vezettek be, több kollégának vidékről kellett felköltöznie, voltak, akiknek a laborokban kellett szállást kialakítani. A call center teljes egészében otthoni munkavégzésre állt át, ez a kereskedelmi igazgató szerint nagy valószínűséggel a későbbiekben is így marad majd. Szerinte az egyik nagy változás a járvány kapcsán – sok más munkahelyhez hasonlóan – a magánegészségügyben is az otthoni munkavégzés előretörése lehet. Persze a laboratóriumi munkát nem lehet otthoni körülmények között elvégezni, számos pozícióban dolgozók azonban tartósan is a lakásukban, házukban alakították ki az „irodájukat”. Mindez nem jelentéktelenítheti el az orvos-beteg kapcsolat fontosságát, a telemedicina amúgy is dinamikus fejlődésének azonban ezek a megváltozott körülmények is újabb lendületet adhattak.
A járvány jelentősen átalakította a vásárlói szokásokat is, melynek hatásai valószínűleg szintén tartósan érezhetőek lesznek – hangsúlyozta Póda. Az állami ellátórendszer leterheltsége és a végtelenre nyúló várólisták olyan embereket is a magánellátás felé fordítottak, akik korábban soha nem léptek ki az államilag finanszírozott ellátórendszer keretei közül. Sokuk számára a járvány előtt elképzelhetetlen volt, hogy akár egy konzultációra felkeressenek egy privát intézményt, mostanra pedig több más szolgáltatást is igénybe vesznek. A pozitív tapasztalatok miatt ezek az ügyfelek nagyobb arányban jelentkezhetnek a későbbiekben különböző szűrővizsgálatokra, preventív szűrőcsomagokra is. „Egyfajta szemléletváltást hozhat hosszú távon a járvány, sok embernél az elmúlt időszakban tudatosult, hogy az egészségügyi ellátás nem ingyenes, és mindenkinek időt, energiát és pénzt is kell áldoznia azért, hogy megőrizhesse az egészségét. Az ügyfelek száma a járvány visszaszorulásával sem esik vissza, csupán a vásárlói kosár tartalma változik: ahogy a PCR-tesztelések száma csökken, úgy emelkedik a különböző szűrőcsomagok iránt érdeklődők aránya. Úgy tűnik, hogy a páciensek sokkal nagyobb bizalmat fektetnek a magánegészségügyi ellátásba most, mint a járvány előtt. Bízunk benne, hogy ez a későbbiekben is így lesz” – tette hozzá.
Menedzserek szűrésétől súlyos betegek ellátásáig
A legnagyobb magyarországi képalkotó diagnosztikai szolgáltató, az Affidea számára is több változást hozott a pandémia. Több, a digitalizáció megerősítését célzó beruházást is megvalósítottak a járvány megjelenését követően. A biztonságosabb ügyintézés érdekében telefonos és online konzultációs lehetőséget biztosítottak a pácienseiknek, a korábban alkalmazott telemedicinát egy fejlettebb, videó alapú szolgáltatás váltotta, amely bekerült a hétköznapi rendelési rendbe. A legtöbb kontrollvizsgálatnál jellemzően a leleteket beszéli át az orvos a pácienssel, ez pedig a tapasztalatok alapján kiválóan lebonyolítható online is. A vizsgálat eredményességéből ez esetekben nem vesz el az, hogy az orvos és a beteg nem találkozik személyesen – hangsúlyozta Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.
Hozzátette: az efféle digitális megoldások valószínűleg a járvány utáni időszakban is tovább épülnek majd, hiszen biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb betegellátást tesznek lehetővé. Bizonyos orvosszakmák esetén kimondottan jól működik a távkonzultáció, ilyenek például a pszichológiai és pszichiátriai, vagy akár a bőrgyógyászati rendelések. Főként azok a kontrollvizsgálatok költöztethetőek át a jövőben virtuális térbe, melyek során tényleges fizikai vizsgálat ritkábban történik, az orvos inkább beszélget a betegekkel. Ilyen módon ráadásul a távolság is legyőzhető, tehát azokon a nagyvárosoktól távol lévő településeken is biztosítható az ellátás, ahol személyes jelenléttel ez elképzelhetetlen lenne.
Magánegészségügy: mennyit kapnak az orvosok?
A nagy magánellátók árlistáját nézve sokak első gondolata, hogy az orvosok manapság a világ összes pénzét megkeresik, hiszen díjazásuk kiemelkedő. Ez általában így is van, de a vizitdíjnak meglepően kis százaléka landol a doktorok zsebében. Megnéztük, milyen arányban fedezi a számla végösszege a tényleges orvosi munkát.
Biztos, hogy szét kell választani az állami és a magánegészségügyet?
Magyarország évek óta törekszik arra, hogy szétválassza az állami és a magánegészségügyet. Az Európai Unió tagországaiban azonban változatos gyakorlatokat követnek a két szektor elkülönítése – vagy inkább összehangolása – terén. Igen eltérő szabályozások vannak érvényben például a szabad orvos- és intézményválasztást, illetve a magánorvosok jogosultságait illetően.
"Az emberek arra szavaztak, hogy az egészségügyben ne változzon semmi"
Lantos Gabriella szerint nem lesz érdemi változás az egészségügyben, mert az emberek a folyamatos leépülés ellenére a változatlanságra szavaztak. Ezért tovább fog erősödni a kétsebességes ellátás: a gazdag magyarok, akik amúgy egészségesebbek, magánklinikára mennek a kisebb betegségeikkel, míg a széles tömegek a leromlott állapotukkal, súlyos betegen az állami kórházba. Ugyanakkor jönni fog a kiegészítő biztosítás a magánegészségügyben. Interjú.
A páciensek száma egyébként az intézmények váróiban is limitálva volt, főként a legtöbb megbetegedéssel járó harmadik hullám ideje alatt fordítottak erre kiemelt figyelmet. A székek számát csökkentették, illetve csak minden második ülőhelyet foglalhatták el a vizsgálatra érkezők. Kérdéses, hogy a korlátozások enyhítését követően is újra megtelnek-e a korábbi módon a várók, a páciensek ugyanis jól láthatóan nyitottak a digitális konzultáció és ügyintézés felé – emelte ki az orvosigazgató. A korábban bevezetett biztonsági intézkedések közül a kötelező maszkviselést tartották meg, legalább május végéig ezen nem is terveznek változtatni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pandémia Menyhárt Orsolya szerint is rengeteg olyan embert irányított át a privát szektorba, akik korábban sosem jártak magánklinikákon. Emiatt az elmúlt másfél-két évben az Affideát is egyre nagyobb arányban keresték fel páciensek olyan csoportjai, akik korábban elsősorban az állami ellátásban voltak jelen. „A pandémia lecsengésével újranyitó állami egészségügyben hatalmasra nőtt várólisták fogadják a pácienseket, sokan nem tudják kivárni a hónapokkal, akár évekkel későbbre kapott időpontokat, így a magánellátás felé fordulnak. Viszont már nagyobb arányban jelentkeznek hozzánk olyan vizsgálatokra is, amelyekre amúgy nem kellene olyan sokat várni az állami ellátásban sem” – erősítette meg a SYNLAB tapasztalatait az Affidea orvosigazgatója.
A privátellátás profilja is alapvető átalakulásban van, amit jelentősen felgyorsított a pandémia a szakember szerint. Míg korábban a magánszektort leginkább fiatalabb, egészséges emberek keresték fel, például egy szűrővizsgálat miatt, manapság egyre nagyobb arányban jelentkeznek ide idősebb, sok esetben súlyos betegségekkel küzdők is. A menedzserszűrések elvégzése mellett ezeknek a komoly betegségeknek az ellátása is egyre nagyobb arányban érinti a privát egészségszektort. „Több olyan súlyos beteggel is találkozunk, aki korábban a háziorvosához fordult, vagy inkább egy sürgősségi ellátást keresett fel a panaszaival. A magánegészségügynek fel kell készülnie rá, hogy az ilyen típusú ellátásra is egyre nagyobb lesz az igény” – véli Menyhárt.
