Az epigenetikai kutatások során azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások miképpen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átéli, másrészt azt derítik fel, hogy az embereket ért környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben, unokáikban. Az elsőt jól szemlélteti, hogy vannak olyanok, akik egy baleset vagy más trauma, komoly pszichés megrázkódtatás után szinte azonnal megőszülnek. Ez bizonyos gének epigenetikai változása miatt fordulhat elő, hiába öröklünk ugyanis szüleinktől normálisan működő genetikai információt, életmódunk vagy rajtunk kívül álló történések okozhatnak olyan változásokat, amelyek más irányba térítik el génjeink működését. A dohányfüstben is rengeteg olyan kémiai anyag van, amely ilyen változást generálhat, de hasonló hatást válthat ki stressz is, ami jelentős hormonális felfordulást okozhat a testben.
Unokáinkra is kihat egy-egy rossz döntés
Epigenetikai mintázatunk nemcsak ránk, hanem utódainkra is hatással lehet, életmódunk tehát gyermekeink, sőt unokáink egészségi állapotát is befolyásolja. Egy-egy rossz szokás hosszú távon, akár több generáción keresztül is rendkívüli károkat okozhat. Íme néhány generációkon átívelő epigenetikai változás, amelyet a legújabb kutatások mutattak ki.
- A terhesség alatti nem megfelelő anyai táplálkozás a gyereknél elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet.
- A nagyszülők fiatalkori táplálkozása még az unokák egészségére is hatással van: akik rosszabb termést követő években születtek, tehát éheztek, vagy nem jutottak elegendő ételhez, azok unokái kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, vagyis az utódok diabéteszhajlama összefügg a nagyszülők gyermekkori étkezésével.
- Az anyai dohányzás esetén a gyereknél nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés, elhízás, asztma, valamint figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD).
- A dohányzó anyák gyermekeinél másfélszeres gyakorisággal fordul elő asztma a nemdohányzókéhoz képest, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát.
- A terhesség alatti alkoholfogyasztás az utódnál memória- illetve tanulási zavarhoz vezethet.
- Akiknek csecsemőkorban szoros, bensőséges kapcsolatuk volt az édesanyjukkal, azok szervezete később másképp reagál a stresszre.
Az egészséges életmód is több generációra hat
Ezek az új felfedezések abba az irányba nyitják a genetika tudományát, hogy a modern orvoslásban a genetikai vizsgálatok, szűrések eredményeit már együtt kezelhetik az epigenetikai hatásokkal – mondta Dr. Fekete Bálint András, a New Era Genetics klinikai genetikusa. A legújabb kutatások szerint a genetikai kóddal megegyezően fontosak lehetnek tehát az epigenetikai hatások is – ezek határozzák meg a fizikai és szellemi egészséget, valamint a biológiai életkort, amely nem azonos a kronológiai, vagyis a születési idő szerinti életkorral. Ezenkívül az epigenetika még tumoros betegségek kialakulásában és kimutatásában is kulcsszerepet játszik, ezzel forradalmasítva az onkológiát is.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
