A lakosság 1 százaléka, azaz majdnem százezer ember szenved valamilyen binge eating , a testedzésfüggőségnek is nevezett izomdiszmorfia, illetve az egészséges táplálkozást beteges szintig erőltető ortorexia. Minden második táplálkozási zavarral kezelt beteg anorexiás, és bár továbbra is legfőképp a nőket érinti a testképzavar okozta kóros soványság, a férfiak aránya jelentősen nőtt az utóbbi években.
Nem lehet pontosan meghatározni, mi okozza a táplálkozási zavarokat, de kialakulásukban pszichés problémák, személyiségbeli zavarok, szociális és biológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Azt például tudjuk, hogy az anorexiás nők nagy része olyan családból származik, ahol magasak a velük szemben támasztott elvárások. Bizonyos esetben a gyerek rossz családi mintát követve válik étkezési zavarossá, egyszerűen lemásolva a szülők kényszeres ételmegvonását.
Anorexiások esetén elsősorban az menstruáció elmarad . Az anorexiások ügyelnek arra is, hogy a környezetük ne vegye észre kóros soványságukat, emiatt ritkán hordanak túl szűk vagy túl bő ruhákat - lévén előbbi túl sokat láttat, utóbbinál pedig egyértelmű, hogy takargatnivalójuk van. Az ebédet sokszor arra hivatkozva utasítják el, hogy máshol már ettek, ha pedig mégis asztalhoz ülnek, lassan, kis falatokkal haladnak, hogy a többiekkel együtt végezve kevesebbet kelljen enniük.
A táplálkozási zavarok kezelése alapvetően pszichoterápiával történik, de mivel a problémák depresszióval is együtt járhatnak, szükség lehet antidepresszánsok szedésére is. A betegség nagyarányú látenciával jár, így sokan csak akkor kerülnek az orvos elé, amikor állapotuk nagyon súlyossá vált. Előfordul, hogy a terápia mellett dietetikai tanácsadásra is szükség van, ha pedig valaki túlzottan tápanyaghiányossá vagy vízhiányossá válik, kórházi kezelésre is szükség lehet. Az anorexiások terápiája hosszabb időt igényelhet a többi táplálkozási zavarhoz képest, akár 1-1,5 évig is elhúzódhat.