A rettegett Matabuey-nek (néma csörgőkígyónak), melynek félelmetes neve annyit tesz "ökörgyilkos", olyan halálos a marása, hogy zsákmányát néhány perc alatt mozgásképtelenné teszi. Az emberek többsége ezért (ha teheti) messzire elkerüli az állatot.
A világhírű Costa Rica-i Clodomiro Picado intézet kutatói lelkesen tenyésztik ezeket az állatokat, több száz hasonlóan veszélyes mérges viperával együtt. A szakemberek mérgükért tenyésztik a gyilkos hüllőket, amely kulcsfontosságú összetevője a nagy mennyiségű életmentő ellenméregnek, amit az intézet körülbelül 800 kígyóból évente előállít. A Matabuey és más viperák mérge segítségével a hüllőkutatók létrehozhatják azt a szérumot, amelyet be lehet adni a kígyómarás áldozatává vált embereknek, akikre enélkül a biztos halál várna.
A Costa Rica fővárosától, San Jose-tól körülbelül 20 kilométerre északra fekvő kutatóintézetben a mérges kígyókat aprólékosan felcímkézett üvegterráriumokban tartják, kizárólag azzal a céllal, hogy összegyűjthessék mérgüket. A mérget évente három-négy alkalommal gyűjtik be - számolt be Fabian Bonilla, aki maga is túlélte egy korallkígyó halálos marását - ez a viperafajta is megtalálható az intézmény lenyűgöző gyűjteményében.
A mérges kígyókkal teli szubtrópusi ország kutatói olyan módszeresen végzik a méreg kinyerését, hogy az már szinte rituális tevékenységnek tűnhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az állat a méreg kinyerése előtt két hétig nem kap enni" - mondja Bonilla. Sok kígyó ugyanis a zsákmány megemésztésére is felhasználja a mérgét, ezért az általuk termelt méreg mennyisége táplálkozás után csökken. "Ezt követően időre van szükség, hogy a kígyó megnyugodjon, és újra megfelelően táplálkozzon, mivel a méreg kinyerésének folyamata nagyon stresszes az állat számára."
Az intézmény igazgatója, Yamileth Angulo elárulja, hogy az előállítás folyamatának következő, létfontosságú lépése a lovak használata. Az állatokat három hónapon keresztül beoltják a méreg nem halálos, kis adagjával, ami antitestek létrehozását váltja ki a vérükben. Ezután a lovak véréből egy keveset eltávolítanak, és a kulcsfontosságú antitesteket tartalmazó plazmát kinyerik, amely a kígyómarás áldozatává vált emberekbe fecskendezve semlegesíti a mérget.
"Amikor látjuk, hogy a ló megfelelően reagált, és nagy mennyiségű antitestet termelt, leveszünk tőle egy kis vért - három napig naponta körülbelül nyolc litert lovanként" - mondja Angulo. Miután a plazmából elkülönítik a vörösvérsejteket, a vért visszafecskendezik a lovakba. "Így biztosítjuk azt, hogy semmilyen károsodás ne érhesse a lovakat" - teszi hozzá a kutató.
Miután a kígyókat befogják a vadonban, karanténba helyezik, és ellenőrzik az élősködőket. Amint kiderült, hogy egészséges, "lefejik" a mérgét, és olyan étrenden kezdik tartani, ami a vadonban megszokotthoz hasonlít: általában rágcsálókkal, illetve a korallkígyók esetében apróbb kígyókkal etetik őket.
Az intézetben nyújtott szigorú gondoskodás ellenére azonban életük többnyire nem túl hosszú. "Sokan elpusztulnak, mert nem tudnak hozzászokni a fogsághoz" - ismeri el Aaron Gomez biológus.
A Costa Rica Egyetem égisze alatt működő intézmény 100 000 adag kígyó ellenmérget állít elő, melyet Amerika-szerte, Afrikában, Pápua Új-Guineában, Ausztráliában és Tajvanon forgalmaznak. Az Egészségügyi Világszervezettel kötött megállapodásnak köszönhetően számos afrikai országot is ellát jelentősen mérsékelt, szinte önköltségi áron, adagonként körülbelül 20 dollárért. Az ellenméreg piaci ára akár az 1000 dollárt is elérheti adagonként.
Mivel mindegyik kígyócsalád ellen létezik külön ellenméreg, az intézet megállapodást kötött a brit Liverpoool Egyetemmel is, amely szintén óriási mérges kígyó gyűjteménnyel rendelkezik. A brit egyetem elküldi gyűjteménye néhány tagjának mérgét, hogy a Costa Rica-i intézmény az ellenmérgek még szélesebb palettáját állíthassa elő.
Ez is érdekelhet
Copyright AFP [2010] / Translation Medipress
Legjobban: