A Parkinson-kór, bár gyakori idegrendszeri betegség, mégis sokszor évek telnek el felismeréséig. Az idei világnap erre, illetve a nem "típusos" parkinsonos tünetekre kívánta felhívni a figyelmet.
A Parkinson-betegek világnapját először 1997. április 11-én tartották meg, dr. James Parkinson születésének napján. James Parkinson 42 éves korában jelentette meg az "An Essay on the Shaking Palsy" című munkáját, amiben a később róla elnevezett betegségre kívánta felhívni a figyelmet, remélve, hogy másoknak sikerül majd az akkor még hatékonyan nem kezelhető betegségre gyógymódot találni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyon fontos tudni, hogy nem mindenki észleli ugyanazokat a tüneteket. A betegség az egyes emberekben eltérő formában jelentkezhet, és az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza. A Parkinson-kór típusos tünetei – az úgynevezett motoros tünetek (mozgások lassulása, izommerevség, remegés) – többnyire ismertek, de ennek ellenére is sokszor már csak késői stádiumban ismerik fel a betegséget.
Az úgynevezett nem motoros tünetek esetében (szagláscsökkenés, szorongás, hangulatzavar, alvászavar, fáradékonyság) sokkal ritkábban gondolnak a Parkinson-kórra, pedig ezek a tünetek a motoros tünetek előtt évekkel, a betegség korai szakaszában jelentkezhetnek. Fontos lenne, hogy az ilyen tünetekkel jelentkező beteg esetében – főként, ha ezt életkora is indokolja – a kezelőorvosok gondoljanak erre a kórképre is, hiszen a korai felismerés esetén sokkal hatékonyabban lehet a betegséget kezelni.
A Parkinson-kór tünetegyüttese elsősorban az agyban a dopaminszint csökkenésének a következménye, így a legtöbb kutatás az "dopaminerg" gyógyszerek kifejlesztésére irányult. Ezek a gyógyszerek a hiányzó dopamin pótlására szolgálnak: helyettesítik, illetve utánozzák ennek működését, vagy gátolják a dopamin lebontását. Ma Magyarországon csaknem valamennyi gyógyszeres kezelési lehetőség támogatással elérhető a betegek számára.
Mindazonáltal a kezelés nemcsak gyógyszerekből áll: a rendszeres testmozgás (torna), fizioterápiás programok és a megfelelő étrend egyaránt része kell, hogy legyen a beteg kezelésének.
Egy több mint 5000 fő részvételével készült felmérés rávilágított arra, az európaiaknak több mint a fele nem tudja, hogy a Parkinson-kór idegrendszeri betegség, és 77 százalékuk azt sem ismeri, hogy a mozgászavar – mely a betegség egyik alaptünete – mennyi gondot okoz az érintetteknek. E riasztó adatok okán a European Parkinson's Disease Association (EPDA) nemzetközi felvilágosító kampányt szervezett "Élet a Parkinson-kórral" címmel. A kampány 2009-ben magyarul is elindult, és az idei világnap alkalmából jelent meg tájékoztató könyvének második kötete magyar nyelven is, mely a "nem-motoros" parkinsonos tünetekekel foglalkozik.
A nemzetközi betegszervezetben a "Delta" Magyar Parkinson Egyesület képviseli hazánkat. Az Egyesület célja - hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz – a betegeket segítő közösségi csoport létrehozása volt, és 1998 óta működik Budapesten. Az interneten a www.fogomakezed.hu címen találhatnak információkat az érintettek és az érdeklődők.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
