Kovács János mosolyogva, busszal ment be a kórházba 2016 januárjában, három nappal később azonban életveszélyes állapotban vitték át az intenzív osztályra, ott pedig másnapra életét vesztette. A 21 éves fiú halála óta küzdöttek szülei, hogy felelőst találjanak, az ítélet pedig végül az ellátás rendszerszintű problémáira világított rá – számolt be a tragikus történetről az rtl.hu.
Nem volt meg az együttműködés
„Nem kellett volna meghalni a fiamnak” – mondta idősebb Kovács János, az elhunyt édesapja. A szülőknek 2013 tavaszán tűnt fel, hogy az egyébként is vékony testalkatú, 190 centiméter magas fiuk erősen fogyni kezdett. Először a háziorvost keresték fel, aztán több szakorvoshoz is eljutottak, köztük pszichiáterhez és gasztroenterológushoz is. Jánost kényszercselekvései miatt beutalták az ideggondozóba is, ahol gyógyszereket adtak neki, pszichés és fizikai állapota azonban nem javult. Amikor 2016 elején kórházba került, már 44 kiló sem volt, négy nappal később pedig meghalt.
A fiú halálát követően a szülők feljelentést tettek. Az indítvány szerint a szakorvosok különböző megállapításokat tettek János állapotával kapcsolatban. Még abban sem volt egyetértés, hogy a fiatal férfi problémája pszichés vagy szervi eredetű-e. A feljelentés nem vezetett eredményre, alátámasztotta azonban, hogy a Jánost ellátó intézmény egyes szakterületei között nem volt megfelelő a kommunikáció.
Az evészavar egy alattomos betegség, amely szinte észrevétlenül hálózza be áldozatait, és csak hosszas küzdelem árán lehet legyőzni. Cikkünk főszereplőinek viszont már sikerült kikeveredniük a kilátástalannak tűnő helyzetből, és új életet kezdeni.
Tavaly született bírósági ítélet
János szülei végül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével fordultak bírósághoz, és tavaly év végén végre megszületett az ítélet is. A bíróság sérelemdíj fizetésére kötelezte a Jánost ellátó Békés Megyei Központi Kórházat, amiért a szülőknek a fiú elvesztése miatt sérült a teljes családban éléshez fűződő személyiségi joga.
Megállapították továbbá, hogy a kórház ugyan megpróbált valamilyen ellátást nyújtani a tünetek enyhítése érdekében, az egyes szakterületek közötti kommunikáció, valamint a beteggel, a családtagokkal és a háziorvossal való együttműködés azonban elmaradt. Nem valósultak meg továbbá komplex vizsgálatok, és a beteg nem kapott személyre szabott terápiát. Az ellátásban tehát rendszerszintű problémák voltak.
„Intézményünk a jogerős ítéletet tiszteletben tartja, a jövőben mindent megteszünk a hasonló esetek elkerülése érdekében” – ezt válaszolta az rtl.hu megkeresésére a szóban forgó kórház főigazgató főorvosa. Tájékoztatása szerint felhívták az érintett osztályok figyelmét arra, hogy hasonló esetekben már az ellátás kezdetén a lehető legszélesebb körű esetmegbeszélésre van szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hova fordulhatunk hasonló esetben?
Az rtl.hu által megkérdezett szakértő szerint sokkal kevesebben vágnak bele a betegjogi perekbe, mint ahány embert jogsérelem ér. Nem árt tudni, hogy ilyen esetekben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ki szokta vizsgálni a hozzájuk benyújtott panaszokat, ezt követően pedig jogvédő szervezetekhez, például a TASZ-hoz is fordulhat, akit betegjogi sérelem ért. „A szervezet felméri, hogy mennyi az esélye a sikeres eljárásnak, és ha vállalja az ügyet, az ügyvédi képviseletet is ingyenesen biztosítja” – közölték.
