Akadozik az EESZT?
Ahogy arról korábban a Házipatika.com beszámolt, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata november 1-jétől vált kötelezővé minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató számára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága az MTI-hez eljuttatott közleményében pár nappal az indulás után arról tájékoztat, hogy jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere.
A közlemény szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kontakt centerében megerősített szolgálat működött annak érdekében, hogy az EESZT országos kiterjesztésének első, éles napján segítsék a szolgáltatókat az esetleges problémák megoldásában. A kontakt centerbe nem érkezett olyan jelzés, hogy lenne olyan csatlakozásra kötelezett háziorvosi szolgálat vagy gyógyszertár , ahol ne lenne legalább két elektronikus-személyigazolvány (eSzig) kártyaolvasó . A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számára - az igényelt mennyiségben - ennél minden esetben jóval több kártyaolvasót szállítottak ki - írta az államtitkárság.
Az államtitkárság közleménye szerint az EESZT megindításának első napján több mint 4,6 millió "eseményt" rögzítettek az egészségügyi szolgáltatók, és több mint 181 ezer e-receptet küldtek be a rendszerbe. November 1-jéig összesen 9744 szolgáltató indította el az intézményi csatlakozást, közülük több mint 7500-an már aktívan dolgoztak a térben - közölték.
Nem kaptak tájékoztatást az EESZT-ről?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hvg.hu "Ősszel egy ilyen rendszert elindítani merénylet" - ilyen belülről az új egészségügyi rendszer című cikkében azonban arról ír, hogy nagyon sok zökkenővel indult az EESZT. A rendszer sok helyen lefagyott, és egészen triviális hibák is akadályozták a működését - írja a lap, amely orvosokat kérdezett a program működéséről.
A Komáromi Zoltán háziorvossal folytatott beszélgetésük jól mutatja a novembertől bevezetett e-egészségügyi rendszer számtalan buktatóját. Ahhoz ugyanis internet kell - ami vagy működik, vagy nem, vagy elég gyors, vagy nem -, a beteg adatait, receptjeit, beutalóit, leleteit egy úgynevezett zárt felhőbe kell felvinni, így tud hozzáférni - alapesetben - minden orvos, akinek a kezeléséhez szüksége van rá. Egy Csongrád megyei háziorvos a lapnak azt nyilatkozta, aggódik, mivel múlt hónapban fél napokra elment az áram, úgy viszont nem tudja majd használni a programot. "Mit mondok a betegemnek, ha nincs net vagy áram, menjen a szolgáltatóhoz reklamálni?" - tette fel a kérdést.
"Orvos vagyok, nem informatikus"
Huszár András VIII. kerületi gyerekorvos a rendelés után azt mondta: "nálunk abszolút nem működik a rendszer." A rendelőből ő ugyan tudott regisztrálni és csatlakozni a rendszerhez, orvostársa viszont nem. Nem tudja, hogy ennek mi lehet az oka. Azt viszont egyáltalán nem tudja, az asszisztense hogyan tud részt venni a munkában úgy, hogy korlátozott hozzáférése van a rendszerhez .
"Az EESZT heteken keresztül nem küldte vissza a szükséges kódot, ennek következtében ki is csúsztunk az időből. Nem a mi hibánk volt" - vélekedik. A programhoz sem kaptak egészen máig kielégítő tájékoztatást. Ők ugyanis helyettesítési problémák miatt nem tudtak elmenni a szervezett képzésre, használható útmutatást pedig nem kaptak a rendszerhez, így nem is tudták, hogyan kéne használni azt, és bár hívtak informatikust, de ő sem tudta megoldani a problémát.
"Orvos vagyok, nem informatikus, hogy működtessek egy programot a leírása nélkül?" - mondta.
Ez is érdekelhet
