A kórházi higiénia nem csak azért rettentő fontos, mert alapvető szükségletet takar, hanem azért is, mert ezekben az intézményekben fennáll a veszélye a fertőzéseknek, amelyek gyakran végzetesek lehetnek. Kórházi fertőzésekben többen halnak meg, mint közlekedési balesetek során. A kórokozókat gyakran már a kórházba kerülésük után szedik össze a betegek, amelyek létezéséről és terjedéséről már évek óta tudnak az ellenőrző szervek, mégsem tesznek semmit ellenük. A HáziPatika.com felméréséből kiderül, hogy az állami ellátottak 15 százaléka esett kórházi fertőzés áldozatául, 13 százalékuk a kezelés minőségének hatására rosszabb állapotba került, mint azt megelőzően volt. Magánintézmények esetén a fertőzések aránya 3 százalék, és szintén 3 százaléknak romlott az állapota az ellátás minősége miatt.
A tapasztalatokat természetesen maguk a betegek szerzik, ezért megkérdeztük olvasóinkat, ők hogyan vélekednek a magyar kórházak higiéniájáról. A vélemények megoszlanak, de abban mindenki egyetértett, hogy intézményfüggő az ott található tisztaság. A többség viszont olyan állapotokkal találkozott, amely közel sem nevezhetők kielégítőnek.
Összességében azokon az osztályokon a legrosszabb a helyzet, ahol a legnagyobb tisztaságra lenne szükség. Egyik olvasónk a szülészeti osztályról panaszkodik: „Ahol én szültem, penészes volt a fürdőszoba, a WC-re alig mertem leülni. Napi egyszer kivitték a szemetet és felmostak, ennyi volt a takarítás. A járóbetegek/látogatók nem tudnak mosdóba menni, szinte az egész épületben siralmasak az állapotok, nincs világítás, nincs kilincs az ajtón, se WC-deszka, se WC-papír nincs a mosdókban.”
Egy másik olvasónk, Dorka azt meséli, hogy a testvére kisbabája fertőzést kapott a kórházban, és mindennapos antibiotikum kezelésre szorult.
Ezek az esetek mindennaposak a kórházakban, hiszen aki fekvőbeteg, annak az immunrendszere is gyengébb, így hamar a fertőzések áldozatául eshet.
Gyöngyi arról panaszkodik, hogy a fertőző (felnőtt) ambuláns osztály mosdójában nem volt se WC-papír, sem pedig szappan. „A fertőző infektológia ambulanciáról beszélek, ahol a betegek is használhatták a mosdót, mert csak egy függöny választotta el az ambulanciát az osztálytól!”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mosdók állapotával kapcsolatos kifogások rendszeresek, a megfelelő higiénia szinte kivétel nélkül hiányzik. A WC-papír és szappan hiánya általános probléma, ami azért is jelent nagy gondot, mivel a mosdókból könnyebben elkaphatók olyan egyszerűnek tűnő fertőzések, amelyek a legyengült immunrendszerben komoly pusztítást is okozhatnak. A nem megfelelő takarítással ugyanez a helyzet.
Az alapvető higiéniai hiányosságok mellett komoly gondot okoz a kiszolgáltatottság érzése is. A HáziPatika.com kutatásából kiderül, hogy az állami ellátások esetén a válaszadók 44 százalékának volt ilyen negatív élménye, míg a magánkezelések alkalmával ez csak a betegek 4 százalékánál fordult elő.
Egyik olvasónk, Isti így mesél erről: „2013-ban egy szerencsétlen közúti balesetben sikerült összetörnöm magamat Győrben: sorozatos bordatörés , 3 nap intenzív. A 4-5. napon közölték, hogy a vállam is eltört és meg kell műteni. 11 csavar, 2 drót és egy jó nagy fém került a vállamba, szerencsére a műtét sikeres volt, gondoltam én. Pár nap múlva hazaengedtek, azonban a műtétet követő 6. napon már akkora volt (kis túlzással) a vállam, mint a fejem. A kórházban egyből a szeptikus osztályra toltak, ahol 3 napot vártam étlen- szomjan arra, hogy kitisztítsák a sebet. Megdöbbenésemre itt sem volt szappan, se kézfertőtlenítő, se WC-papír, emellett a 6 fős szobában heten voltunk a legnagyobb nyári melegben. Légkondiról, levegőszűrőről álmodni sem mertünk. Mindez a haladás városában, Győrben. El sem merem képzelni, mi lehet az elmaradottabb térségekben.”
Sok esetben az egészségügyi dolgozók sem foglalkoznak kellőképpen az arra rászoruló beteggel. Anna így ír tapasztalatairól: „A párom két stroke után, már ötödik hete fekszik az intenzív osztályon, az állapota nem javul. Adtunk ajándékcsomagokat és pénzt is az ápolóknak azért, hogy jobban törődjenek vele. Ennek ellenére többször éreztem rajta, hogy le sem fürdették, illetve napokig meg sem borotválták. A testi higiéniája nagyon elhanyagolt. Ráadásul a bakteriális fertőzése miatt szinte állandóan lázas. Azt érzem, az ápolók úgy vannak vele (tisztelet a kivételnek), hogy magatehetetlen, és úgysem tud mondani semmit. Ha valamiért szólok, akkor az nem tetszik nekik. A hozzátartozóknak nagyon fáj ezt látni. Úgy gondolom, hogy egy intenzív osztályon sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a betegek higiéniájára. A betegek fürdetése legalább olyan fontos, mint az, hogy felmossanak.”
Ezek az állapotok tehát nem csak a betegnek borzalmasak, hanem azoknak is, akik mindezt tehetetlenül nézik végig. A HáziPatika.com kutatása alapkán a válaszadók 60 százalékának akár plusz költséget is megérne, ha higiénikusabb, emberibb körülmények között esne túl a kezelésen.
Természetesen találhatunk pozitív példákat is, azonban nem ezek vannak túlsúlyban. Ilona azt mondja, ő teljesen elégedett volt az ellátással: „Naponta ágyneműt cseréltek, napi háromszor takarítottak, ami nemcsak felmosásból állt, hanem az összes bútort is lemosták, a fürdőszoba mindig ragyogott.”
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a magyar kórházak higiéniája nem kielégítő. Az olyan alapvető elvárásoktól kezdve, mint a mosdó tisztasága, a súlyosabb hiányosságokig, mint az intenzív osztályon fekvő beteg nem megfelelő ellátása, bőven lenne min javítani.
Ez is érdekelhet
