Ezekre a problémákra jó példa lehet a 2-es típusú cukorbetegség, amely egy gyógyíthatatlan, krónikus kórkép, kezelése pedig leginkább a szövődmények megelőzésére szolgál. Persze, a világszerte egyre növekvő előfordulást mutató diabétesz sem egyik napról a másikra alakul ki, a betegséget kiváltó folyamatok pedig időben felfedezve még visszafordíthatóak lehetnek. Nehezíti ugyanakkor a korai diagnózist, hogy ahogy a cukorbetegség, úgy az inzulinrezisztencia is igen tünetszegény, így a megfelelő vizsgálatok elvégzése nélkül nehéz felismerni és pontosan beazonosítani. Éppen ezért a kockázati csoportokba tartozók számára mindenképpen javasolt időről időre az éhomi vércukorszint ellenőrzése. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálatot akár a háziorvosunknál is kérhetjük - számos egyéb laborvizsgálattal egyetemben.
Miben segíthet a háziorvos?
A laboratóriumi vizsgálatok a legalapvetőbb diagnosztikai eljárások közé tartoznak az egészségügyben, a legfontosabb klinikai döntések mintegy 60-70 százaléka is az így kapott eredményeken alapszik. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok számos NEAK által finanszírozott teszt közül választhatnak szükség esetén, amennyiben az adott páciens rendelkezik érvényes TAJ számmal. "Leggyakrabban úgynevezett rutin laborvizsgálatokat kérünk a betegeknek, amelyeket minden háziorvos saját magának állít össze. Ezek nagy többségükben tartalmazzák a vérkép alakos elemeit, a vörösvérsejt-süllyedést, az éhgyomri vércukrot, a vesefunkciót, a májfunkciós értékeket, a koleszterin- és trigliceridértéket, a húgysavszintet, valamint általános vizeletvizsgálatot. Krónikus betegségek gondozása során lehetséges a cukorbetegek háromhavi szénhidrát-háztartásának ellenőrzése céljából a HgbA1C szintjének, a pajzsmirigyfunkció ellenőrzése miatt pedig a TSH szintjének vizsgálatát is kérni" - foglalta össze dr. Kőházi Anikó belgyógyász szakorvos, ceglédberceli háziorvos.
A szakember kitért rá, hogy akadnak olyan laborvizsgálatok is, amelyeket háziorvosok nem kérhetnek NEAK által támogatott formában, pedig nagy segítséget jelentenének egy-egy betegség diagnosztizálásához, ráadásul elkerülhető lenne, hogy a beteget szakrendelésre kelljen küldeni. E körbe tartozik a prosztatabetegségek kiszűrésére alkalmas PSA, a pajzsmirigy-rendellenességek diagnosztikájában használt anti-TPO, a vérrögképződéssel járó betegségek lehetséges jelét kimutató D-Dimer, az inzulinszint, valamint a D-vitamin-szint is. Ezen felül normál TSH-szint mellett nem kérhető a T3 és a T4 hormon ellenőrzése sem. Bizonyos speciális immunológiai vizsgálatokat ugyancsak nem lehet kérni az alapellátás ezen ágában.
"Van olyan eset is, amikor a beteg már rutinos, és nem szeretné a szakrendelést felkeresni, de szüksége lenne bizonyos vizsgálatokra, amelyekre a háziorvos nem jogosult. Ugyan ezeket is lehet kérni a vérvételnél, ilyenkor azonban a labor által meghatározott költséget is a betegnek kell kifizetnie. Ilyen lehet például a férfiaknál a PSA, pajzsmirigybetegeknél az anti-TPO, esetleg a D-vitamin-szint. Működik ugyanakkor Magyarországon magánlabor is, így a betegeknek nem kell feltétlenül orvoshoz fordulniuk, hiszen térítés ellenében szinte bármit kérhetnek" - mutatott rá a háziorvos.
Mit érdemes ellenőriztetni?
Amennyiben szeretnénk tudatosan hozzájárulni egészségünk hosszú távú megőrzéséhez, úgy a bevezetőben már említett éhgyomri vércukorszint mellett évente érdemes kérni háziorvosunktól a vérkép , valamint a vese- és a májfunkciós értékek ellenőrzését akkor is, ha előzőleg semmilyen laboratóriumi eltérés vagy panasz sem jelentkezett. Szintén hasznos lehet, ha rendszeresen képet kapunk a koleszterin- (különösen az LDL-koleszterin-) és a trigliceridszintünkről, ezek emelkedett értéke ugyanis a manapság népbetegségnek számító szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfőbb rizikófaktora. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint Európában a felnőtt lakosság 54 százalékát érinti a magas összkoleszterinszint, világszerte pedig mintegy 2,6 millió ember halála köthető a problémához évente.
Ugyancsak a magas előfordulási arány miatt fontos a rendszeres vastagbélrák-szűrés, különösen 60 éves kor felett, valamint azoknál, akiknél családi halmozódás figyelhető meg. Magyarországon a tüdőrák után ezt a daganattípust diagnosztizálják a második leggyakrabban: évente mintegy hatezer embernél fedezik fel a veszélyes kórképet. Ebben az esetben szintén igaz, hogy a korai felismerés alapvető fontosságú a sikeres kezeléshez, ugyanakkor a vastagbélrák hosszú ideig tünetmentes maradhat. Érdemes tehát évente egyszer székletvér-vizsgálatot végeztetni, illetve hasznos lehet két tumormarker, az M2-PK és a Septin 9 saját költségre történő ellenőriztetése is.
Dr. Kőházi Anikó kifejtette, hogy tapasztalatai szerint igen változó, hogy a páciensek miként és milyen mértékben fordítanak figyelmet saját egészségi állapotukra, de összességében nem túl rózsás a helyzet. "Nagy különbségek vannak az emberek között például lakóhely és iskolai végzettség szempontjából is. Általánosságban véve a városi lakosság talán valamelyest fogékonyabb az egészségtudatos életvitelre. Továbbá azt is látni lehet, hogy ahol arányaiban több az idős, krónikus beteg, ott jobban él az a gondolkodás, hogy amelyik betegség nem fáj, az valójában nincs is. Hiába magas például a páciens vérnyomása, jobban foglalkoztatják a degeneratív ízületi panaszai, ezért hamarabb és rendszeresebben fog fájdalomcsillapítót szedni, mint vérnyomáscsökkentőt" - fogalmazott a szakember. "Éppen ezért háziorvosként nagyon fontosnak tartom, hogy a rendelőben megforduló páciensek többségét szűrjem, legyen szó akár vérnyomás-ellenőrzésről, akár a rendszeres gyógyszerszedőknél évente egyszeri vérvételről, akár a szűrővizsgálatokon való részvételre ösztönzésről" - tette hozzá.