Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. Az elvándorlás miatt hazánkban arányaiban kevesebb idő jut a betegfelvételre és a diagnózis felállítására, mint Nyugat-Európában. A legújabb tendencia, hogy már a betegek is követnék az orvosokat: egyre többen keresik a külföldi orvosi kezelés lehetőségét és az azt lehetővé tevő egészségbiztosításokat - állapította meg a CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése.
Az orvosképzés tekintetében a világ vezető országai közé tartozunk, hazánkban minden százezer lakosra jut 15 diplomát szerző doktor, míg ez a szám például Svédországban épphogy eléri a 10 főt. A praktizáló orvosok tekintetében más a helyzet: míg Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra, így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint a nyugati kollégáiknak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek számának csökkenése mellett a kevés rendelkezésre álló diagnosztikai eszköz okozza a legnagyobb nehézséget. Világviszonylatban hazánkban az egyik legkisebb az egy főre jutó CT berendezések száma - egymillió lakosra mindössze 8 készülék jut - miközben az európai országok közül a legjobban teljesítő Izlandon ez a szám eléri a 40-et.
Miért mennek külföldre a betegek?
Ezeket a problémákat elkerülendő már nem csak az egészségügyi dolgozók veszik más országok felé az irányt: egyre több beteg is számol a külföldi gyógykezelés lehetőségével és az ezt lehetővé tevő biztosításokkal.
A biztosító adatai szerint a külföldön végzett gyógykezelések fele Németországban történik, amit Spanyolország és az Egyesült Államok követnek. A szolgáltatások keretében leggyakoribb a rákos megbetegedések felülvizsgálata és kezelése valamin az idegsebészeti beavatkozások.
A biztosítócég saját statisztikái egy igen érdekes tényre is felhívják a figyelmet: a magánbiztosításban külföldön újabb kivizsgálást és kezelést igénybe vevő betegek itthoni, első diagnózisa gyakran tévesnek bizonyult, és az esetek közel harmadában a nemzetközi szakértő gárda eltérő kezelést is javasolt.
Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító
Ez is érdekelhet
