Egyetlen kormány sem tudott a rendszerváltás óta eltelt, két és fél évtizedben mit kezdeni a omladozó hazai egészségügyet . Ezen összegek nélkül a már most is komoly orvoshiány katasztrofális méreteket öltött volna, a szakápolókról nem is beszélve, akik sokszor még így is az önkéntesség szellemiségében végzik napi feladataikat.
Csak konzerválja a problémát
Persze ez is csupán látszatmegoldás, a hálapénz hosszú távon csak ront az egészségügy helyzetén. Rombolja az orvos és a beteg közötti bizalmi viszonyt, valamint a szakmaiságot is, hiszen már régen nem az átlag feletti ellátás jutalmazására szolgál, hanem egy elvárt plusz összegről, melyet az egészségügyi hozzájárulásunkon felül kell megfizetnünk. Már maguk az orvosok, illetve a Magyar Rezidensszövetség is kampányolni kezdett a hálapénz elfogadása ellen, a paraszolvencia ugyanis kiszolgáltatottá teszi a szakmában dolgozókat, és még több frissen végzett szakembert terel külföldre.
Magyarország egész éves egészségügyi kiadásának (amely az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján nagyjából kétbillió-nyolcszáz-tizenkétmilliárd forint) harmadát már így is a lakosság fizeti meg, ebben az arányban ráadásul még nem is szerepelnek a csúszópénzek. Pontos számokat persze szinte lehetetlen mondani a borítékokban gazdát cserélő összegekről, de a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint közel 8,3 milliárd forintot tehet ki. Legnagyobb arányban a kórházi orvosok részesülnek a hálapénzből, ők évente összesen 4,1 milliárd forintot tehetnek így zsebre. Utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök (508 millió). Alkalmanként tízezer forintnál is nagyobb összeget kaphatnak a kórházban dolgozó orvosok, míg a házi- és szakorvosok körülbelül háromezer forintot tehetnek zsebre egy-egy betegtől.
A téma kapcsán a HáziPatika.com is elkészítette saját felmérését, amelynek eredményeit kielemezve úgy tűnik, a többség azért nem szívesen ad plusz pénzt a kezelésért. Az állami intézményt látogató válaszadók 81%-a nem fizetett paraszolvenciát a kezeléskor, tehát elmondható, hogy minden ötödik beteg az orvos zsebébe csúsztat egy borítékot. Azok körében, akik fizettek, az átlagos éves költés 34 ezer forint volt a kutatásunk szerint. A magánrendelést látogatók körében évi átlagos 51 ezer forint volt a kezelések költsége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Visszaforgatják a közösségbe
Egy vidéki, néhány ezer fős településen élő, neve elhallgatását kérő egészségügyi asszisztens a HáziPatika.com kérdésére úgy nyilatkozott: a paraszolvencia mindennapos dolog a háziorvosi rendeléseken, melyet az ott élők is gond nélkül elfogadtak. Megvannak a tarifák - egy egyszerű vérvétel például 1000 forint, de egy rendelési időn túlcsúszott vizsgálat 3-5000 forint is lehet, annak hossza függvényében - amelyekről a betegek is jól tájékozódtak, így a hálapénzt már az amúgy ingyenes ellátás költségeként értelmezik. Mivel ezt az összeget mindenki megfizeti, sok esetben e feletti juttatásokkal próbálják túllicitálni egymást a páciensek. Mivel a doktor többször is hangsúlyozta, hogy nem fogyaszt alkoholt, így a borok és röviditalok helyett sokszor édességgel, háztáji gyümölcsökkel és zöldségekkel hálálkodnak. "Előfordul, hogy egy-egy beteg nem ad pénzt a rendelés után, a doktor úr pedig emiatt még nem utasított el ellátást. A legtöbben azonban úgy gondolják, hogy illetlenség nem kifizetni az orvost. Főleg az idősebb emberek szégyellik, ha nem tudnak plusz pénzt adni" - magyarázta az asszisztens.
A település külterületét övező tanyavilágban gyakran kell az orvosnak házhoz mennie, az itt élők azonban a mélyszegénység legalján tengődnek, nemhogy hálapénzre nem futja nekik, de a mindennapi betevő falatot sem mindig sikerül előteremteni. Benzinköltségét és az ellátásra fordított plusz idő díját így a többiek befizetéséből finanszírozza az orvos. "A befizetett plusz összeg egy része így a közösség szolgálatára térül vissza" - tette hozzá az asszisztens. Ezt a pácienseknek is rendszeresen lekommunikálják, akik így teljesen elfogadottnak tartják az elvileg ingyenes ellátás kifizetését.
Hálapénzt elfogadni a jelenlegi jogszabályok értelmében csak olyan esetben szabad, ha azt a páciens önként, az ellátást követően adja. Amennyiben az orvos azt bizonyíthatóan elvárja a betegétől, illetve a kezelést megelőzően elteszi, úgy bűncselekményt követ el, amely akár három év börtönbüntetést is jelenthet a számára. Erre azonban csak nagyon ritkán kerül sor még annak ellenére is, hogy például a szülésnél már szinte kötelező jellegűvé vált a százezres nagyságrendű hálapénz fizetése.
