A beutalókötelezettség kérdése kapcsán a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendeletben foglaltak a meghatározók. A jogszabály értelmében csak akkor vehetünk igénybe egyes járóbeteg-ellátásokat társadalombiztosítási finanszírozással, ha azokra arra jogosult orvos állít ki beutalót. Ez érinti a laborvizsgálatokat is. Magyarán csak úgy mehetünk el térítésmentesen vérvételre, ha erre szakorvos vagy háziorvos tesz javaslatot, illetve állít ki hozzá beutalót. Érdemes megemlíteni, hogy szintén törvényileg meghatározott, hogy a szakorvosok és a háziorvosok milyen laborvizsgálatokat kérhetnek tb-támogatott formában, és bizony a háziorvosok jogosultságai e körben általában véve szűkebbek. Háziorvosok nem kérhetnek például PSA-, D-vitamin vagy éppen inzulinszint-meghatározást, ahogy több, a pajzsmirigy működése szempontjából fontos paramétert (anti-TPO, T3, T4) sem.
Az említett kormányrendelet azt is leírja, hogy meddig használható fel egy beutaló. Az érvényességi idő általánosságban 90 nap, fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy 90 napon túl ne lehetne igénybe venni az adott ellátást, például vizsgálatot. A beutaló felhasználásának minősül ugyanis az is, ha bejelentkezünk az adott egészségügyi szolgáltatóhoz. Megeshet tehát, hogy a beutaló kiállításától számított 90 napon túl kapunk csak időpontot a tényleges ellátásra, de ez mindaddig nem gond, amíg az időpontkérés a 90 napos határidőn belül már megtörtént. Egy szó, mint száz: a háziorvostól kapott vérvételi beutalót legfeljebb három hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben érvényét veszti. Természetesen érdemes ennél hamarabb cselekedni, a 90 nap csupán a rendeletileg meghatározott végső időpont.
A többitől eltérő időbeli korlát vonatkozik a várandósgondozási könyvre. Ez a benne szereplő, beutalóhoz kötött vizsgálatokra nézve önmagában is beutalónak minősül. A várandósgondozási könyv mint beutaló pedig a kiállítás dátumától számított 300. napig használható fel.
Hogyan lehet időpontot kérni beutalóval?
Azokra a szakrendelésekre, ahol előre megadott időpontokban fogadják a betegeket, előzetesen időpontot kell foglalni. Ez történhet e-mailben, telefonon vagy személyesen a betegfelvételnél, továbbá 2024 júliusától a közfinanszírozott, heti 300 vagy ezt meghaladó órát legalább öt szakmában működtető járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kötelesek digitális időpontfoglalási rendszert működtetni. Ez utóbbi elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületéről, továbbá az EgészségAblak mobilalkalmazásból egyaránt.
A beutalót az azt kiállító orvos az EESZT-ben is rögzíti, illetve az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató is eléri a beutalót az online felületről, ahova az ellátás megtörténtét is köteles rögzíteni. Emellett a beteg kérésére a beutaló orvos segítséget nyújthat az online időpontfoglalásban is.
Ez is érdekelhet
Mely szakrendelésekre nem szükséges beutaló?
A laborvizsgálatoktól eltérően egyes szakrendelések felkereséséhez, valamint ott a tb-finanszírozott ellátás igénybevételéhez nem szükséges beutaló. Ezek közé tartozik a szakorvosi rendelő által nyújtott...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- bőrgyógyászati,
- nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
- urológiai,
- pszichiátriai és addiktológiai,
- fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
- szemészeti és gyermekszemészeti,
- általános sebészeti és baleseti sebészeti,
- onkológiai,
- valamint az asszisztált reprodukciós szakellátás.
Legjobban: