Idén január elsején vezették be a baleseti adót, melyre az egészségügyi források bővítése érdekében került sor. Az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük, azaz az adót a szerződést kötő személy vagy szervezet, vagyis a járművek tulajdonosai, üzembentartói fizetik meg. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg, tehát a KGFB-szerződés érvényességének ideje alatt fennáll. ( lásd korábbi cikkünket a témában )
Mennyi az annyi?
Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke főszabály szerint az éves KGFB-díj 30 százaléka. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet, amit a biztosítónak a kockázatviselésével érintett időtartam minden napjára fel kell számítania. 2012-ben a baleseti adó így egy gépjármű esetében maximum 83 x 366 = 30 378 Ft lehet, amennyiben a KGFB-szerződés 2012. január elsejétől december 31-ig folyamatosan fennáll. Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.
Az adó mértékét a biztosító alapesetben éves rendszerességgel állapítja meg. Amennyiben az eredetileg helytelen bonus-malus besorolással megállapított KGFB biztosítási díj változik, a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken. A díj növekedése esetén ezért az ügyfélnek pótlólagos biztosítási díj és adó befizetési kötelezettsége keletkezik; csökkenése esetén pedig adóvisszatérítés illeti meg, amelyet a biztosító a visszatérített díjjal együtt fizet meg a szerződő félnek. Ugyanígy vissza kell téríteni az adó arányos részét abban az esetben is, ha például az autó eladása miatt a befizetett biztosítási díj egy része visszajár.
A vonatkozó törvénynek megfelelően, ha az üzembentartó díjnemfizetése miatt a szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik, a fedezetlen időszakra az üzemben tartó utólag fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A baleseti adót a fedezetlenség időtartamára is meg kell fizetni, de ilyenkor a "normál" biztosítási díjnál jóval magasabb fedezetlenségi díj után kell leróni az adót is. Az adót a díj befizetésének elmaradása utáni – az esedékesség napjától számított 45 napig tartó –, a szerződés megszűnése előtti türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak, ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz.
Így alakul a 2011-es év közben kötött szerződések adókötelezettsége
Ha a szerződés nem január 1-jével indult, hanem az előző év valamelyik napján, előállhat az a helyzet, hogy a 2011. folyamán megfizetett biztosítási díj egy része már a következő évre is részlegesen fedezetet nyújt. Ez esetben a biztosító értesíti ügyfelét arról, hogy a 2012-es évre vonatkozóan, időarányosan mekkora KGFB biztosítási díjrészlet után, milyen összegű baleseti adót kell "pótlólagosan" megfizetnie.
Mi történik, ha nem fizetünk?
Amennyiben a biztosító felszólítása ellenére az ügyfél az adót nem fizeti meg határidőre, akkor a KGFB- szerződése a nem teljesített baleseti adó miatt díjhiányossá válik, és akár meg is szűnhet.
Az adófizetési kötelezettségét az üzembentartónak mindenképpen teljesítenie kell, még akkor is, ha díjnemfizetés miatt a szerződése időközben megszűnik. Amennyiben ugyanis a biztosító a baleseti adót még a fedezetlenségi időtartamra, vagy a türelmi időre sem tudja beszedni, akkor a biztosítási díjjal nem fedezett időtartamra az adót a törvény szerint az ügyfélnek – mint az adó fizetésére kötelezettnek – önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie. Akkor is önbevallással kell az adót leróni, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, vagy eladják (a forgalomból kivonást illetve az üzembentartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napjáig).
Tekintettel arra, hogy a KGFB-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése ellenére is fennmarad az adófizetési kötelezettség, a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld volt ügyfelének arról, hogy mennyi adóhátralék terheli. A biztosító a hátralékos adót a napi fedezetlenségi díjtétel alapul vételével állapítja meg, a biztosítási év díjjal nem fedezett teljes időtartamára. Az ügyfélnek ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie.
A fedezetlenségi díjtételek mértékéről a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu) az Ügyfélszolgálat menüpont alatt tájékozódhat. Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság (www.nav.hu) látja el. Önbevallás esetén az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell az adót bevallani, illetve – a visszatérítés feltételeinek fennállása esetén – visszaigényelni.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.facebook.com/mindennapipenzugyeink