Röntgen- vagy CT-vizsgálatra akkor kerül sor, ha az orvos a laboratóriumi eredményekből még nem tudja pontosan megállapítani a páciens betegségét, de a gyanú felmerül, és meg akar róla bizonyosodni.
A sugárzás azonban már önmagában is veszélyeket hordoz magában. Ahhoz, hogy belekukkantsunk a testbe, ionizáló sugárzás segítségével kell átvilágítani, hogy lássuk azokat a részeket is, amelyeket másképp nem tudnánk megvizsgálni.
"A súlyos betegségek korai felismerése manapság radiológiai vizsgálatok nélkül szinte elképzelhetetlen" - mondta Peter Landwehr, a hannoveri diagnosztikai és radiológiai tanszék főorvosa. Legmarkánsabb példaként a mellrákszűrést hozta fel, de figyelmeztetett arra is, minden egyes röntgenvizsgálat előtt mérlegelni kell a kockázatokat.
A röntgensugarak ugyanis a genetikai állomány és a sejtek károsodását is okozhatják, ami évek, évtizedek múlva akár rákot is okozhat. "Minél nagyobb dózisban kapjuk a sugárzást, annál nagyobb a kockázat" - mutatott rá Elke Nekolla, a Sugárzásvédelmi Szövetségi Hivatal munkatársa.
Mi micsoda? A vizsgálatok fajtái
A sugárterhelés nagysága nemcsak attól függ, hány vizsgálatot kell elvégezni és milyen gyakorisággal, hanem attól is, milyen eljárásról van szó.
- Computertomográfiás vizsgálat (CT). Itt a legnagyobb a sugárterhelés, mert a testet különböző pontokból világítja át, viszont az orvos teljesebb képet kap, ezért ők is szívesebben választják. Különösen a fejsérülések után hasznos, de tumorok és bonyolultcsonttörésekfelismerésénél is.
- Röntgenvizsgálat. Ma már rutinvizsgálatnak számít, és a sugárzás mértéke ugyan töredéke a CT-nek, de a hatékonysága is. Az orvosok szerint a csontok és az ízületek elváltozásainak és atüdőgyulladásgyors kimutatására nagyon jó módszer.
- Ultrahangvizsgálat. Előnye, hogy nem érik röntgensugara a vizsgált szerveket - máj, vese, szív és érrendszer -, hátránya, hogy nem mutat ki mindent, főleg elhízott emberek esetében.
- Mágneses magrezonancia vizsgálat (MRI). Jobb a kontrasztfelbontó képessége a CT-nél, így jobban vizsgálható az agy, a gerincoszlop, a gerincvelő, a máj, a lágy szövetek, vagy erek és a szívizom. Hosszabb is a CT-nél, de az orvosok több információt is kapnak.
Mellékhatások
A röntgenvizsgálat leggyakoribb mellékhatása a hátfájás, aminek okát minél hamarabb ki kell deríteni. A kivizsgálás akkor sürgős, ha láz is együtt jár az éjszakai fájdalmakkal, mert egyébként az enyhébb hátfájás fájdalomcsillapítókkal kezelhető, a tünetek pedig testmozgással is enyhíthetők. Idős korban a kockázat is nagyobb, mert a gerinckopás is járhat fájdalmakkal.
A röntgenvizsgálatoknál ezért fontos, hogy csak annyiszor végeztessük el, amennyiszer feltétlenül szükséges. Például írassuk ki a felvételeket valamilyen adathordozóra (pl. CD), és ha más orvoshoz megyünk, vigyük magunkkal, ne tegyük ki magunkat feleslegesen újabb röntgenvizsgálatnak. Mindig beszéljük meg az orvossal, mikor és milyen testrészünket vizsgálták.
Forrás: spiegel.de