A magyar lakosság egészségügy állapota nem javul, sőt már statisztikailag is kimutatható, hogy Magyarországon az uniós átlagnál többen halnak meg, és ez a nem megfelelően működő egészségügyi rendszernek is köszönhető – írja a hvg.hu , amely elemző cikkének címében felteszi a kérdést: Mi történhet az egészségüggyel az OEP szétbombázása után?
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter februárban azt állította, hogy az elmúlt öt esztendőben 322 milliárd forintot fordítottak a kórházakra és az intézmények 70 százalékát részlegesen vagy teljesen felújították. Ennek ellenére a betegek a katasztrofális állapotok, a várólisták vagy a kórházi fertőzések, a dolgozók pedig a borzalmas körülmények, a szakemberhiány és az alulfizetettség miatt panaszkodnak. Közben nem minden kormányzati prioritás világos, nem tudni, hogy szuperkórházat építenek, vagy inkább ezt a 180 milliárdot a köztisztviselők átlagosan 10 ezer forintos fizetésemelésre fordítják.
Amellett, hogy érdemi plusz pénz 10 év alatt sem került az egészségügybe , a kormány erősen vonakodik a sokszor kárhoztatott és bizonyos pontokon valóban pazarlóan működő struktúrához nyúlni. Átvette ugyan a kórházak többségét, ám fenntartóként túl sok pénzt nem tolt a rendszerbe. A kórházak folyamatosan újratermelődő adósságán sem sikerült úrrá lenni. Reálértékben pedig csökkent az egészségügyre költött pénz mennyisége az elmúlt években.
Jelentősen átalakultak a háttérintézmények, megszűnt a fogyasztóvédelmi jelleget erősítő Egészségbiztosítási Felügyelet, most pedig úgy tűnik, ez vár az egészségbiztosítóra is. Az OEP megszűnése – főleg azért mert kívülről nézve túl gyorsan, komolyabb szakmai előkészítés nélkül történik – a kézi vezérlést és a politikai irányítást erősítheti az egészségügyben, egyelőre kiszámíthatatlan – sokak által leginkább borúsan látott – következményekkel.
A Fidesztől sohasem állt messze a magánegészségügy gondolata, így manapság az OEP sorsától függetlenül is megfogalmazódnak elképzelések arról, hogy mit kellene-lehetne tenni a rengeteg sebből vérző egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért. A Róbert Károly Magánkórház operatív vezetője, Lantos Gabriella nemrég az Indexen jelentette meg többrészes, igen kritikus írását a magyar egészségügyről. Ez a magánkórház a komoly lobbierőt mutató, Fidesz-közeliként számon tartott üzletember, a korábban elsősorban bankárként (OTP, FHB) ismertté vált Lantos Csaba érdekeltsége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ő már egy jó ideje nyíltan hangoztatja például, hogy a magánegészségügyben gyógyulók leveszik az államról a terhet, éppen ezért nekik a költségeik után valamilyen kompenzáció járna. Ez például úgy nézhetne ki, hogy a beteg valamilyen visszatérítés formában megkapná azt az összeget, amit az állam költött volna rá akkor, ha tb-finanszírozott egészségügyi intézményben gyógyult volna.
Lantos szerint az is képviselhető lenne, hogy az állami ellátás árának csak egy nagyobb részét fizetnék ki visszatérítésként. Ennek előnye lehetne az, hogy a magánszektor kifehéredne, ám hátránya, hogy még kevesebb pénz jutna az állami egészségügyre. Ezzel a konstrukcióval azonban jelentősen nagyobb teret kaphatnának az egészségpénztárak vagy a kiegészítő biztosítások, ami arra a modellre emlékeztet, amelyet az első Fidesz-kormány idején próbáltak meg kialakítani, majd mégsem tették meg.
Forrás: hvg.hu
Ez is érdekelhet
