Rohamosan romlik az egészségünk
A fejlődés nem csak jólétet hozott, hanem gondok sokaságát is. Az élettartam növekedése , a folyamatos és korlátlan élelmiszerellátás, a mozgásszegény életmód , a fokozódó stressz, a romló környezeti körülmények stb. miatt egészségügyi problémák sorával kénytelenek szembenézni a fejlett társadalmak. Az egyének szintjén a legjobb megoldás, ha a betegségeket csirájukban fojtják el. Ehhez pedig szűrővizsgálatok kellenek.
Az EU Kereseti és Életkörülményekre vonatkozó korábbi felmérése (Statistics on Income and Living Conditions, EU-SILC) szerint 2011-ben a tagországokban megkérdezettek átlagosan 31,2 százaléka jelezte, hogy valamilyen hosszan tartó betegsége vagy egészségi problémája van. Magyarországon 35,1 százalékos ez az arány. A válaszadók átlagosan 17,3 százaléka pedig arról számolt be, hogy valamilyen egészségügyi probléma korlátozza a mindennapi tevékenységeiben. A magyar adat 19 százalékos.
Ezek a legfőbb halálokok
Az OECD Health at a Glance Europe 2012 tanulmánya szerint a kardiovaszkuláris megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot az Európai Unióban. Az összes halálozás mintegy 36 százalékát okozták 2010-ben. Az iszkémiás szívbetegség miatti mortalitás aránya Magyarországon volt az egyik legmagasabb (2010-ben 100 ezer főre több mint 200 halálozás).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A daganatos megbetegedések állnak a második helyen a halálokot listáján az EU-ban: 2010-ben az összes halálozás 28 százalékát okozták. A daganatos betegségek leggyakoribb típusai a mellrák, vastagbélrák , tüdőrák és egyéb légzőszervi daganatok, prosztatarák. Az EU-ban 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb a tüdőrák okozta halálozások aránya (100 ezer főre 71,3 halálozás).
A légzőszervi megbetegedések foglalják el a harmadik helyet ebben a rangsorban a halálozások 8 százalékáért felelve. A COPD évente mintegy 250 ezer ember halálát okozza az EU27 országokban. Magyarországon az össze halálozás 4,7 százaléka írható a számlájára, ami az európai középmezőnybe tartozik.
Az Európai Unióban a 20-79 év közötti lakosság több mint 6 százaléka, azaz mintegy 30 millió fő szenvedett diabéteszben 2011-ben. Magyarországon a cukorbetegek aránya a 10 százalékát érintheti a teljes lakosságon belül.
A demencia Európa 60 év feletti lakosságában 5,7-6,93 százalék lehet becslések szerint. Hazánkban ez az arányszám inkább az alsó értékhez esik közel.
<b></b>Sokan járnak szűrővizsgálatokra
A fentieket a HáziPatika.com felmérése is megerősíti. Kutatásunkból kiderült, hogy a válaszadók 23 százalékánál derült fény valamilyen betegségre szűrővizsgálat során. S a kutatásban részt vevők 84 százaléka átesett két éven belül valamilyen egészségügyi szűrővizsgálaton .
Mindebből világosan kitűnik, hogy érdemes szűrővizsgálatra járni, s az ellenőrzések indokoltsága az életkorral együtt növekszik. Természetesen megvannak minden életkornak a szükséges szűrővizsgálatai, hiszen nem csak a halálos betegségek ellen kell védekezni, hanem az életminőséget rontó, vagy a tanulási- és munkaképességet, a mindennapi tevékenységet átmenetileg vagy tartósan korlátozó betegségekkel is.
Melyik szűrések a fontosak?
A szűrések már a még meg nem született magzatoknál megkezdődnek, s az újszülöttek fejlődési rendellenességeket szűrő vizsgálatai (például testtömeg, testhossz, fejkörfogat) is fontosak, csakúgy az ideggyógyászati vizsgálat, hallás és a látás vizsgálata, a csípőficam szűrése, a veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata stb.
Kisgyermekkorban a szűrések az általános fejlődés menetét vizsgálják beleértve a testsúlyt és testmagasságot, a tápláltságot, a pszichés, motoros, mentális és szociális fejlettséget, s igyekeznek kiszűrni a magatartási problémákat. Figyelnek az érzékszervek állapotára, a beszédkészség fejlettségére, a mozgásszervek fejlődésére. Fontosak lehetnek további vizsgálatok a nemi fejlődés ellenőrzésétől a fogászati szűrésig. A felnőtté válás határán, a 18-ik életév elérése környékén indokolt egy nagyobb átfogó szűrővizsgálat is.
A fiatal felnőtteknek 20 éves kortól érdemes ötévente koleszterinszűrésre elmenni , s 40 éves korig ajánlott háromévente bőrrák miatti szűrésen részt venni. A felnőtteknél azonban általában a kockázati tényezők meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal érdemes szűrővizsgálatokra jelentkezni. Kis kockázat esetén elég 5 évente, a nagy kockázatnál 2 évente ellenőrzésen részt venni. Nem feledhető, hogy a magasabb életkor majd mindig nagyobb kockázatot jelent.
Például sztomato-onkológiai szűrővizsgálat, és a tüdőszűrés 40 éves kor fölött évente is ajánlott. A nőknél pedig 21 éves kor után vagy a szexuális élet megkezdését követően fontos évente méhnyakrák szűrésre elmenni , majd 45 év fölött az éves mammográfiás vizsgálat is szükséges.
A vastagbél szűrés 50-70 év között fontossá válik, ahogy 50 év felett a férfiak prosztataszűrése szintén, sőt ha a családi kórtörténet indokolja, már 40 éves korban érdemes a szűréseket elkezdeni.
Az öregedéssel tovább emelkedik a szűrések fontossága, hiszen a szervezet regenerációs képessége romlik. Ezért 65 év felett kétévente már az életmód jellemzőit is indokolt vizsgálni, szükséges a részletes fizikális vizsgálat, a metabolikus szindróma szűrése, a vércukor vizsgálata , az érelmeszesedés tüneteinek vizsgálata, a sztomato-onkológiai szűrés. Évente indokolt vizsgálni ebben a korban az érzékszerveket, a tüdőt, a csontsűrűséget.
Nem minden szűrés köthető életkorhoz. Például rendkívül fontos a cukorbetegség szűrése , mert az nagyon sok további kór okozója is lehet. A mellvizsgálat havonta ajánlott minden nőnek, évente pedig indokolt a szakorvosi vizsgálat is. A szájüregi vizsgálatok szintén ajánlatosak minden életkorban.
Biztosítotti jogon és térítésért
Ez is érdekelhet
Az egészségi állapot felmérést, és a betegségek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokat a társadalombiztosítás általában nem finanszírozza, így azok csak térítési díj ellenében vehetők igénybe. Ugyanakkor minden betegnek joga van a jogszabályokban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Többek között bizonyos szűrővizsgálatokhoz is. Van néhány olyan kiemelt szűrővizsgálat , amely biztosítási jogviszony alapján, térítésmentesen vehető igénybe.
