Ha 60 év felett a vérnyomásunk felső értéke (szisztolés nyomás) 90 alatti, akkor az orvosunk minden bizonnyal alacsony vérnyomást fog megállapítani nálunk. Az erre használt szakkifejezés a hipotenzió . Ez azonban nem mindig jelent problémát. A magas vérnyomástól eltérően itt nincsenek egzakt számok, melyekhez képest megállapítható a betegség. De ha - kortól függetlenül - szédüléssel, hányingerrel is küzdünk az alacsony tenziós értékek mellett, az már lehet annak a jele, hogy valamilyen kóros folyamat zajlik testünkben, mely veszélyezteti egészségünket. Hogy mi állhat a hipotenzió hátterében, melyek a tünetei, hogyan kezelhető és mikor forduljunk orvoshoz, arról a WebMD nyomán készítettünk összefoglalót.
Tünetek
Legelőször az agyunk mutatja a hipotenzióra utaló első szimptómákat. A szédülés és a hányinger mellett gyengébbnek érezhetjük magunkat, akár lelkileg is. De jel lehet, ha energiahiányosak vagyunk, esetleg nehéz tisztán gondolkodnunk. Vannak, akiknél akár ájulásig is fajulhat a szédülés, és akadnak, akiket kiver a hideg veríték, szaporábbá válik a légzésük vagy elhomályosul a látásuk, netán mellkasi fájdalmat is tapasztalnak. Ha az alacsony vérnyomást a kiszáradás okozza, szokatlanul szomjasnak is érezhetjük magunkat.
Ok: kitágult véredények
Előfordulhat, hogy az ereink kitágulnak. Ez azt jelenti, hogy a vérnek több helye van, így kisebb nyomást gyakorol az erek falára. Néhány gyógyszer, különösen az értágítók okozhatnak ilyet. De ugyanígy okozhatják a gerinc sérülései, melyek bizonyos idegeket károsítanak, súlyos bakteriális fertőzések és allergiás reakciók is. Továbbá olyan hormonproblémák állhatnak még a hipotenzió hátterében, mint a mellékveséket gyengítő Addison-kór .
Ok: kevesebb vér
A kevesebb vér kisebb nyomást is jelent a vénák és artériák falán. Egy sérülés - legyen akár külső vagy belső - például járhat annyi vérveszteséggel, melynek nyomán hipotenzió jelentkezik. Akkor is előfordulhat, ha nem fogyasztunk megfelelő mennyiségű folyadékot, vagy ha a vérereinkből folyadék szivárog, esetleg kóros vérszegénységgel küzdünk. Néha a veséink túl sok folyadékot választanak ki egy betegség vagy bizonyos gyógyszerek, mint például a vízhajtók hatására, így érdemes erre is gyanakodni, ha nagyon alacsony vérnyomásértékeket mérünk.
Ok: szívproblémák
Minél több vért pumpál a szívünk percenként, annál magasabb a vérnyomásunk. Bizonyos gyógyszerek, hormonproblémák, szívsérülések, vagy rosszul működő elektromos impulzusok is okozhatják a lassú szívverést, s ennek nyomán a hipotenziót. De az is lehet, hogy például egy szívinfarktus vagy más szívbetegség után már nem olyan erős a szívünk, mint előtte volt. Elképzelhető továbbá, hogy a szívbillentyűkkel van a gond, és ezért nem képesek annyi vért pumpálni a szívverésekkor, mint azt normálisan kellene.
Ok: túl gyorsan állunk fel
Normál esetben, ha hirtelen felpattanunk, akkor a testünk jeleket küld az agyba, hogy "Figyelj! Épp a lábunkba és a gyomrunkba szaladt a vér, szóval jó lenne, ha többet pumpálnánk mielőtt az 'emeleten' szédülni kezdenek, vagy kidőlnek". Néha azonban az agyunk nem veszi elég gyorsan az üzenetet, ezért szédülünk meg, de akár el is ájulhatunk. Ezt nevezik ortosztatikus hipotenziónak (az álló testhelyzetben kialakuló nagyfokú vérnyomásesésnek) vagy vazovagális szinkópének, utóbbi közönséges ájulást jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ok: túl sokáig álltunk
Ha túl sokáig vagyunk talpon, a vér elkezd meggyűlni a lábainkban. Ha azonban az agyunk ilyenkor nem utasítja a szívünket hevesebb pumpálásra, hogy fenntartsa a vérnyomást, akkor az olyan alacsonyra csökkenhet, hogy szédülést és hányingert okoz. De az is előfordulhat, hogy elájulunk. Orvosi szaknyelven ezt "idegileg közvetített hipotenziónak" nevezik. Ilyenkor lényegében, akár egy rossz párkapcsolatban, nem működik megfelelően a kommunikáció az agy és a szív között.
A diagnózis felállítása
Ha az orvosunkat tájékoztatjuk az általunk tapasztalt tünetekről, akkor vértesztek segítségével megpróbálhatja kideríteni, vajon mi áll alacsony vérnyomásunk hátterében. Elektrodiagram, ultrahang és más diagnosztikai eszközök segítségével kideríthető, áll-e a tünetek hátterében szívprobléma. De bevetheti a Valsalva-manővert is, melynek során nagy légvétel után a levegőt benntartjuk, préseljük. Az így megnövekedett mellkasi nyomás az ezt érzékelő receptorokon keresztül a szimpatikus idegrendszeri hatást csökkenti - ha ez nem teljesül, akkor ingerületátviteli problémák állhatnak a háttérben. Emellett azt is vizsgálhatják, hogyan reagál a testünk a különböző pozícióváltásokra, erre billenőasztalon történő ortosztatikus terheléses tesztet szoktak végezni.
Kezelési lehetőségek
A kezelés természetesen a hipotenzió okától függ. Előfordulhat, hogy az alacsony vérnyomást kiváltó állapotot kell rendezni és akkor a hipotenzió is megszűnik. Ha gyógyszerek okozzák a bajt, akkor lehet váltani, vagy változtatni a dozírozáson. Ha szükséges, az orvos felírhat vérnyomásemelő gyógyszert vagy kompressziós harisnyát, ami segíthet, hogy a vér könnyebben áramoljon visszafelé a lábainkból. Ha azonban nincsenek zavaró tünetek, akkor elképzelhető, hogy nem is kell kezelni.
Életmódbeli változtatások
Magunk is segíthetünk a tünetek enyhítésében, de csak miután ezt megbeszéltük orvosunkkal.
Ez is érdekelhet
- Fogyasszunk egy picivel több sót,
- igyunk több vizet,
- fogjuk vissza az alkoholfogyasztásunkat, mivel az hozzájárulhat testünk dehidratálódásához,
- együnk többször kevesebbet, lehetőleg alacsony szénhidráttartalmú ételeket, főképp, ha a vérnyomásesést étkezések után tapasztaljuk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha zavartnak érezzük magunkat, vagy felületes légzést, gyenge de szapora pulzust tapasztalunk, bőrünk pedig hideg és nyirkos, akkor előfordulhat, hogy sokkban vagyunk, azaz extrém hipotenzió alakult ki nálunk. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. Máskülönben az alacsony vérnyomásértékek, főképp tünetek nélkül, legtöbbször nem utalnak nagy gondra. De ha szédülünk, rosszul vagyunk, mindenképp beszéljünk orvosunkkal!
