Miután megszületett a döntés egy műtét szükségességéről, azt kell megvizsgálni, hogy a beteg operálható-e, illetve szükséges-e bármilyen előkészítés a műtéthez. Ehhez az aneszteziológiai ambulancián műtét előtti szakvizsgálat történik.
Előfordulhat, hogy az aneszteziológus olyan egészségügyi problémákba botlik, amelyek az anesztézia és a műtét kockázatát jelentősen növelik. A betegbiztonság érdekében az ilyen esetekben - amennyiben nem életmentő beavatkozásról van szó - a műtétet elhalasztják. Annak érdekében, hogy a páciens műthető legyen, azaz optimális állapotban kerüljön, specialista segítségével kezelik az adott problémát.
A narkózis típusai
Az anesztézia lehet helyi, regionális, általános (altatás) és ezek kombinációja.
Az általában altatásnak nevezett narkózisnak is több típusa van. Bizonyos eljárások során nem használnak altatógázt, csak vénába adagolt gyógyszert, míg a mélyebb narkózis elérése érdekében nitrogén-oxidult (altatógáz) is adagolnak maszkon keresztül. Rövidebb műtétekhez, az egynapos sebészet során alkalmazzák. Lényege, hogy a beteg gyorsan fel tud ébredni belőle, saját ritmusú légzése a műtét alatt megmarad.
Főként nagyobb és hosszabb műtéteknél, vagy amikor a beteg légzőizmainak mozgása zavarja a beavatkozást, intubálás során a szájon vagy az orron keresztül a légcsőbe vezetnek egy tubust, mely biztosítja az átjárható légutakat, ezáltal a biztonságos altatást. A műtét végén természetesen a beteg saját légzése visszatér.
Gerincközeli érzéstelenítés
A leggyakrabban alkalmazott regionális aneszteziológiai módszerek a gerincközeli érzéstelenítések: a spinális és az epidurális anesztézia . Főként alhasi, gát tájéki illetve lábon végzett műtéteknél, valamint császármetszésnél alkalmazzák. Tüdőbetegeknél és kifejezetten elhízott pácienseknél, valamint idős betegeknél is előnyben részesítik, ha nem túl súlyos, de tartósan fennálló, leginkább szívbetegségük van.
Ebben az esetben a fájdalommentesség csak oda korlátozódik, ahol megnyitják a testet, miközben tudatvesztéssel nem párosul. Ennek ellenére a keringést és légzést ugyanúgy ellenőrzik, mint ahogy altatás alatt tennék.
Bizonyos nagy hasi műtéteknél altatás mellett kiegészítő epidurális érzéstelenítés is előfordulhat a műtét alatt, majd az első néhány műtét utáni napon a fájdalomcsillapítás érdekében.
Elsősorban kisebb, rövid operációk esetén alkalmazzák a helyi érzéstelenítést, ilyenkor a műtéti területet érzéketlenné teszik. A páciens az első órákban folyamatos megfigyelésben részesül, mérik vérnyomását, pulzusát, hőmérsékletét.