Egészségügyi mutatóink nem sok dicsekvésre adnak okot, a magyarok egészségi állapota a legrosszabbak között van az egész Európai Unióban. Kérdés azonban, hogy a rossz statisztikai adatokért az állami ellátórendszer hiányosságai vagy az életmódunk tehető-e felelőssé? Mutatunk néhány elkeserítő adatot.
Hátrányban a diploma nélküliek
A problémák egyik leglátványosabb, de sajnos nem egyedüli oka a közegészségügyi rendszer túlterheltsége és alulfinanszírozottsága. Az egy főre jutó egészségügyi költésünk a 2015-ös adatok szerint 1371 euró, ami az EU-s tagországok költésének (2781 euró) alig a felét teszi ki, ráadásul ezeket a pénzeket is sokszor átgondolatlanul osztják el.
Logikus, hogy ott fejlődik a legtöbbet az egészségügyi ellátás színvonala, ahol a legmagasabbak a ráfordítások. Ezt az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) közelmúltban közzétett, 2017-es jelentése is alátámasztja, amelyben 35 ország egészségügyi mutatóit hasonlították össze. Magyarország - holtversenyben Lengyelországgal - a 29. helyen végzett 584 ponttal, a vizsgált országok közül csak Litvániát, Görögországot, Romániát és Bulgáriát tudtuk magunk mögé utasítani, a sort pedig Ciprus zárta, melynek rendszerét módszertani hibák miatt nem tudták pontozni. A listát évek óta Hollandia vezeti 924 pontos indexszel, de jobb egészségügyi pontszámot kapott nálunk többek között Albánia (596 pont), Montenegró (623 pont), Szerbia (673 pont) és Málta (642 pont) is. A kutatás szerint ugyan Európa egészségügye összességében jó irányba halad, fejlődése mégsem egyenletes, sok országban ugyanis még mindig idejétmúlt ellátási és finanszírozási modellekhez ragaszkodnak.
Az EHCI jelentésében kiemeli, hogy a lengyel és magyar egészségügy rendre rosszul teljesít a listán annak ellenére, hogy egészségügyi képzésük kiemelt színvonalú és az ellátási rendszerük is nyitott a társadalom nagy része előtt. A magyarok mégis rendkívül elégedetlenek az ellátással: az Ipsos MORI nevű cég 2018-as kutatása szerint a 27 vizsgált ország lakosai közül nálunk aggódnak a legnagyobb arányban az egészségügy miatt. A megkérdezettek 72 százaléka volt elégedetlen az ellátással, ezzel toronymagasan vezetjük a listát, mögöttünk a lengyelek csupán 62 százaléka fejezte ki nemtetszését, a lista harmadik helyén álló braziloknál pedig ez az arány 46 százalék.
A magyar lakosság várható élettartama az egyik legalacsonyabb a kontinensen, átlagban 75,7 év (a férfiak 72, a nők pedig 79 évre számíthatnak), tehát közel öt évvel élünk kevesebbet az EU átlagos polgáránál (80,6 év), és jócskán lemaradunk az európai listát vezető spanyoloktól (83 év). Magyarországon ráadásul óriási különbség figyelhető meg a különböző társadalmi csoportok élethossza között. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es tanulmánya szerint a 23 vizsgált ország közül nálunk a legnagyobb az alacsony és magas iskolai végzettségűek várható élettartama közötti különbség. Míg egy diplomás férfi átlagosan 79 évet élhet, egy érettségivel sem rendelkező nem éri meg a 65-öt sem.
Miért beteg a magyar lakosság?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a fő halálozási okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csak a 2015-ös évben 17,7 millió ember hunyt el emiatt, köztük 7,4 millióan szívkoszorúér-betegség, 6,7 millióan stroke következtében. Magyarországon is több tízezer ember életét követelik ezek a betegségek minden évben: majdnem kétszer annyian halnak meg ilyen okból, mint daganatos megbetegedések miatt.
Azért a rák is rengeteg életet követel: az Országos Onkológiai Intézet Rákregiszter Statisztikájának adatbázisa 47 122 férfi, és 49 481 női beteget tart számon. Férfiaknál a tüdőrák (6837), a prosztatarák (4576) és a vastagbélrák (3203) előfordulása a legmagasabb, míg a nők körében az emlő (7911), a tüdő (4604) és a vastagbél (3030) daganatát regisztrálták a legnagyobb arányban. A tüdőrák tehát mindkét nem esetében komoly gondot okoz, az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai közül Magyarországon volt a legmagasabb, 27 százalékos a tüdőrák okozta halálesetek aránya a többi, daganat okozta halálesethez képest.
A civilizációs ártalmak - a nagyfokú stressz , a túlhajszoltság és a mozgásszegény életmód - miatt sok más betegség előfordulása is ugrásszerűen megnőtt. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 70 százalékkal emelkedett például a cukorbetegek száma Magyarországon, jelenleg több mint 772 ezren szenvednek a diabétesz valamelyik típusában. Több mint 3 és fél millió magyarnak okoz gondot a magas vérnyomás is, amely sokáig tünetmentes ugyan, de az érfalakat érő terhelés hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet. Valóságos népbetegséggé vált a hólyaggyengeség is, amely egyes kutatások szerint a lakosság 6-7 százalékát érinti. Bár az inkontinencia egy része mögött genetikai okok húzódnak, a túlsúly és a mozgáshiány jelentősen növeli a kialakulás esélyét. Ezen betegségek jelentős része tehát a helyes életmóddal megelőzhető lenne.
A legjobb persze az lenne, ha a lakosság jóval kisebb arányban fordulna orvoshoz valamilyen problémával és nagyobb hangsúlyt fektetne a megelőzésre. Sajnos ebben sem állunk túl jól: a felnőtt lakosság közel 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott , több mint negyede pedig napi rendszerességgel dohányzik. Körülbelül 800 ezer és egymillió közé teszik az alkoholisták számát az országban, a szenvedélybetegség pedig számos más egészségi problémát is maga után von.
Nagy gondot jelent az alacsony egészségértés, vagyis az emberek nincsenek kellőképp tisztában vele, hogy mivel ártanak maguknak és hogyan előzhetik meg a komolyabb betegségeket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) reprezentatív felmérése szerint minden második magyarnak valamilyen problémája van az egészségértéssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az interneten fellelhető információhalmazból nem ismeri fel a valóban hasznos tartalmat, vagy például hiába tudja, hogy gyermeke gluténérzékeny , mégsem a neki megfelelő élelmiszereket használja. A hiányos ismeretek miatt a betegek későn keresik csak fel panaszaikkal az orvost vagy teljesen elfordulnak a modern gyógyászattól a kétes eredményű terápiák felé.
Májusban indul a Nagy Egészségteszt
A HáziPatika.com és a Nők Lapja Egészség idén is arra kíváncsi, hogy olvasóink mit tesznek meg egészségük megőrzéséért: Nagy Egészségtesztünk 2018-ban is felméri a magyar emberek egészségtudatosságát, életmódját és szokásait. A kérdéssor kitér például arra, hogy mi kerül egy átlagos magyar család asztalára: fogyasztanak-e például elég tejterméket , gyümölcsöt és zöldséget? A lakosság sófogyasztása az ajánlott napi 5 gramm közel háromszorosa, és cukorból is jóval többet viszünk be a kelleténél - mi azt is kiderítenénk, hogy milyen táplálkozási szokások felelősek ezért.
Az egészséges életmód alapja a rendszeres sport is, a szakértők heti 5x30 perc közepes intenzitású testmozgást javasolnak mindenkinek. Szeretnénk arra is választ kapni , hogy melyik mozgásformát kedvelik legjobban a magyarok, hol élnek például a legaktívabbak. A lakosságot legnagyobb arányban érintő betegségek - például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve az inkontinencia - nagy része a helytelen életmódra vezethető vissza. A kérdéssor alapján ezeknek a problémáknak az okai is könnyebben felismerhetőek.
Ez is érdekelhet
Májustól induló egészségtesztünket a HáziPatika.com oldalán, illetve a Nők Lapja Egészségben is kitölthetik!
