A magyar egészségügyben is végbemenő digitalizációs hullámnak köszönhetően a papíralapú ügyintézés visszaszorulóban van: már a receptet is online továbbítja az orvos a patikának, illetve a leletet is egyre több helyen kérhetik a webes postaládájukba a betegek. Bár az online leletközlés még nem mindenhol biztosított, ahol lehet, érdemes ezt a lehetőséget választani, hiszen több nyomós érv is szól mellette!
Az online leletközlés előnyei
Az első és legfontosabb a sebesség: míg levél formájában egy lelet akár több napot is utazhat, míg eljut hozzánk, addig az elektronikus változat gyakorlatilag az elküldés pillanatából a postaládánkban landol. A türelem bár fontos erény, egy komolyabb betegség diagnosztizálásakor mégis kulcsfontosságú az idő. Nem mindegy tehát, hogy a vizsgálat eredményeire mennyit kell várnunk, és mikor mutathatjuk meg azt az orvosunknak!
Ráadásul a postai úton továbbított dokumentumból csupán egyetlen példányt kapunk kézhez, amely elveszhet vagy megsérülhet - bár ilyen esetben is igényelhetünk újat, annak kiküldése újabb napokkal lassíthatja egy esetlegesen fennálló betegség diagnosztizálását és gyógyítását. Az e-mail címünkre továbbított dokumentumot ugyanakkor bármelyik számítógépről, okostelefonról vagy tabletről elérhetjük. Ha szükséges, ilyen módon az orvosnak is bemutathatjuk, de egy nyomtató segítségével tetszőleges mennyiségben sokszorosítható. A lelet a későbbiekben is elérhető marad a postaládánkban, míg a levelünket ki nem töröljük onnan, hónapok, vagy évek múlva sem kell tehát a fiók mélyén kutatnunk a papírok után.
Megeshet, hogy a lelet küldésekor külföldön tartózkodunk, esetleg valamilyen nyaraláskor bekövetkező baleset miatt lenne rá szükség. Ebben az esetben is az elektronikus formátum a hasznosabb, hiszen azt gyakorlatilag bárhova magunkkal vihetjük, és az sem jelent gondot, ha külföldön kell megnyitnunk, csupán aktív netes kapcsolatra van hozzá szükségünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyobb a veszélye annak is, hogy a postára adott levelek illetéktelen kezekbe jutnak, míg az elektronikus dokumentumok csak a kijelölt címre (vagyis a páciens e-mail fiókjába) érkezhetnek meg. Személyes adataink védelmének fontosságára a közelmúltban amúgy is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ami a leletezés terén is változásokat hozott.
A GDPR is hozott változásokat
Ez is érdekelhet
A 2016 májusában hatályba lépett - ám kétéves türelmi időt kapott - általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, röviden csak GDPR) a leletközlésben is hozott változásokat. Az Európai Unió által elfogadott szabályozás értelmében az egészségügyi adatok különleges személyi adatnak minősülnek, és emiatt fokozott védettséget élveznek. Emiatt pedig a szolgáltatónak jelszóval kell levédenie a dokumentumot annak érdekében, hogy az interneten továbbított leleteket csak a beteg személy, vagy az általa felhatalmazott illetékes személyek tekinthesse meg. A dokumentumot rendszerint a TAJ szám utolsó öt számával , valamint a születési év és hónap számaival nyithatjuk meg, erről minden esetben tájékoztatják a pácienst. Hogyha pedig valaki mégis inkább postai úton venné át a leleteit, a szolgáltató csak ajánlva adhatja azt fel, tehát a küldeményt csak aláírás ellenében kézbesítik ki.
Legjobban: