A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer magyar ment külföldre az elmúlt években, ebből 300 ezren Angliába. Évente mégis csak 20 ezer körül van azoknak a száma, akik társadalombiztosítási számot kérnek a szigetországban. Jelentheti ez azt, hogy rendszerszintű problémával állunk szemben? Jelentheti, hogy a kivándorlók túlnyomó része – Anglia esetében körülbelül kétharmada – nagyon korlátozott, vagy csupán sürgősségi orvosi ellátásra számíthat külföldön?
Ha itthon fizetnek járulékot, de nem itt élnek – amellett, hogy szabálytalanságot követnek el –, csupán sürgősségi ellátásra lesznek jogosultak külföldön a magyar munkavállalók. Így az alapvizsgálatokra, szűrővizsgálatokra, vagy bármilyen orvosi ellátás igénybevételére kénytelenek hazautazni.
A statisztikák azt mutatják, hogy mégis ez lehet a jellemző forgatókönyv, a MediHelp közleményében.
Ha azt a lehetőséget választják, hogy átmenetileg sehol nem fizetnek járulékot, akkor azontúl, hogy nem kapnak ellátást, visszatértük után a NAV még 5 éven át visszamenőleg követelheti a be nem fizetett járulékokat.
Mindhárom esetben biztonságos megoldás lehet a magán egészségbiztosítás , ami az állandó lakhely hollététől függetlenül egész Európában kínál teljeskörű egészségügyi ellátást. Részben azért is jó megoldás a teljeskörű biztosítás, mert míg külföldön a magánszektorban nagyon magasak a fizetendő díjak egy-egy vizsgálatért, kezelésért, addig egy ilyen biztosítás már havi 20-25 ezer forinttól elérhető.
A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer ember ment külföldre az elmúlt években. Hivatalos adatok szerint 2012-ben 21 760, 2013-ban pedig 26 770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot Nagy-Britanniában. A többiek, ha például munkahelyi baleset éri őket vagy tartósan megbetegszenek, haza kell jöjjenek.
Ha valaki egy meghatározott időre külföldre megy, vagy már ott van, de még nincs állása, akkor a magyar szabályozás szerint itthon továbbra is fizetnie kell a társadalombiztosítást. A jogszabály kimondja azt is, ha valaki kitelepült, itthon már nem fizetheti a tb-t, a kiköltözés után 15 nappal ki kell jelentkeznie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből, és csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat.
Aki viszont korábban kijelentkezett az OEP rendszeréből, de később mégis visszaköltözik, arra a továbbiakban Magyarországon is külföldiként tekintenek, így ha nem talál azonnal bejelentett munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami egészségügyi ellátásért , és csak az egy év letelte után fizetheti a szokásos havi 6660 forintot.
A külföldre távozók többsége még az indulás előtt ki szokta váltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát , ami 36 hónapig érvényes az EU-n belül, ahol a magyar TB terhére lehet orvosi ellátást igénybe venni. Ez a lehetőség azonban hivatalosan csak a turisták számára jár, akik külföldre költöznek, azok számára érvényét veszti a kártya.
- Ha a kártyabirtokos magyarországi egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az érvényességi idő alatt (pl. külföldre költözés miatt) megszűnik, a kártyát vissza kell szolgáltatnia az azt kiállító kormányhivatalnak. A jogosultság nélkül egy másik tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségeit a szolgáltatás igénybevevőjétől visszakövetelhetik.
- Az igényléséhez Magyarországon számos dokumentumot be kell nyújtani, így igazolni kell, hogy az illető nem tartozik tb-vel, van magyarországi állandó lakcíme, lakcímkártyája, TAJ-száma, munkáltatói igazolása, hogy itthon foglalkoztatják, vagy igazolás hogy nyugdíjas vagy GYES-en van. A munkanélkülieknek a Munkaügyi Központ által kiállított igazolásra van szüksége. Aki semmilyen ellátásra nem jogosult, annak a járulékfizetésről kell igazolást kérnie.
- Aki külföldön dolgozik és fizet társadalombiztosítást, de hazajön, az a kint kiállított Egészségbiztosítási Kártyával mehet itt orvoshoz, de ez sem egyszerű – például Nagy-Britanniában, Írországban és Oroszországban nem is állítanak ki a kártya igényléséhez szükséges igazolást.