Hivatalosan intézményen, illetve ellátórendszeren belüli betegútkövetésnek hívják az egészségügyi adatáramlás nagyszabású reformját. A dolog lényege, hogy valamennyi, az egészségünkkel kapcsolatos információ – így például a laborleletek, ambuláns lapok, kórházi zárójelentések, felírt gyógyszerek – egy központi adatbázisba kerül, amely időrendben eltárolja és lekérdezhetővé teszi az adatokat – tájékoztatott a rendszert fejlesztő és majd üzemeltető Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés szigorúan szabályozott. Először is mindenki megnézheti a saját adatait, ehhez ügyfélkapus regisztrációra van szükség. (Magánszemély az ügyfélkapun belépve fér hozzá a róla tárolt adatokhoz, de természetesen kizárólag a sajátjaihoz.)
Az érintetten kívül csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező orvosok és egészségügyi szakdolgozók kérhetnek le adatokat, de azt sem mindenki egyformán: a rendszerben különböző jogosultsági szintek határozzák meg, hogy ki milyen adatot láthat. Így például egy orvos hozzáférhet minden, a betegeivel kapcsolatos információhoz, hiszen az előzmények ismerete különösen fontos a hatékony kezeléshez .
Előnyök
A rendszer előnyös lesz mind az orvosok, mind pedig a betegek számára – ígéri az ÁEEK. Az egészségügyi dolgozókra nem ró plusz terhet, hiszen az adatokat eddig is számítógépbe vitték, de míg korábban ez csak a saját intézményük belső hálózatán volt elérhető, ezentúl más ellátóhelyeken keletkezett információt is látják. Jelentősen egyszerűbb lesz az orvosi előzmények áttekintés számukra, mert nem a papíron lévő leletek között kell bogarászniuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akkor sincs probléma, ha az orvos nem a rendelőben ül, mert a rendszer okostelefonon és tableten is elérhető, így például egy házhoz kimenő ügyeletes orvos vagy a mentő is minden szükséges információval rendelkezik majd.
Mindezek miatt könnyebbség a betegeknek is, mert nincs többé elveszített, otthon felejtett orvosi papír és nem kell dossziékkal járni a rendelőbe. Arról nem is beszélve, hogy mivel az orvos ismeri a betege előéletét, sokkal pontosabb diagnózist állíthat fel, jobban személyre szabott kezelést írhat elő.
Ütemezés
A rendszer 2016-tól lesz elérhető az ügyfélkapun, illetve a tesztelésre, próbaüzemre kiválasztott 6-8 kórházban. A tesztidőszak után folyamatosan élesednek a modulok és terjesztik ki a működést, végül 2017 közepére minden egészségügyi intézménynek és szolgáltatónak használnia kell rendszert.
Letilthatja adatait
A személyes adatok védelme, az úgynevezett digitális önrendelkezés érdekében bárki rendelkezhet saját adataihoz való hozzáférésről. Az ügyfélkapus belépés után bárki beállíthatja, hogy a rendszer milyen adatait mutassa. Akár mindent letilthat, de meghatározhatja, hogy csak egyes orvosok vagy akár kórházi osztályok ne férhessenek hozzá a róla szóló információkhoz.
Ami most is elérhető
Talán nem mindenki tudja, hogy az ügyfélkapun keresztül – az OEP adatai alapján - most is hozzáférhet saját egészségügyi előzményeihez , egészen 2007-től kezdve. Ez a most is működő rendszert az OEP üzemelteti, így az az ott nyilvántartott adatokat és információkat tartalmazza: például az összes, tb-ellátás alapján elvégzett orvosi beavatkozást, ezek árát, a kiváltott vényköteles gyógyszereket, illetve bárki lekérdezheti saját tb-jogosultságát.
Ez is érdekelhet
A szolgáltatást népszerűségét mutatja, hogy 2014-ben több mint 177 ezerszer kértek le adatot betegéletútról, 260 ezernél is többször pedig a biztosítotti jogviszonyra kérdeztek rá, míg 2015 első nyolc hónapjában ugyanezek a számok 154 ezer és 207 ezer.
