Egy
elszakadt vagy nem megfelelően felhelyezett óvszer nagy riadalmat kelthet
azoknál a pároknál, akik nem, vagy egyelőre nem terveznek gyereket vállalni. És persze vannak olyanok is, akik nem figyelnek kellőképpen a döntő pillanatban. A
teherbeesést ilyen esetekben esemény utáni, sürgősségi fogamzásgátló tablettákkal
lehet megelőzni, ezek beszerzése ugyanakkor nálunk lényegesen körülményesebb,
mint a legtöbb európai országban. Magyarországon és Lengyelországon kívül már
minden más EU-s tagországban vény nélkül elérhetőek az aktust követő
fogamzásgátló szerek, ráadásul úgy tűnik, hamarosan egyedül maradunk ezzel a
szigorú szabályozással. A lengyel kormány ugyanis a napokban fogadta el azt a
törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a tizenöt év feletti lányok és nők számára a hozzáférést. Amennyiben a lengyel parlament is
megszavazza, úgy már csak a magyarok számára lesz szükséges orvosi beleegyezés
egy efféle tabletta kiváltásához. Csakhogy ez nem megy zökkenőmentesen.
„Babonás félelem uralkodik a fogamzásgátló szerekkel szemben”
A jelenlegi szabályozás szerint az esemény utáni tabletta kiváltásához először a háziorvost vagy egy nőgyógyász szakorvost kell felkeresni, ő írhatja fel a tablettát. Csakhogy ez nem egyszerű. A Telex néhány hete számolt be cikkében egy fiatal párról, akik egy elszakadt óvszer miatt kértek volna gyógyszert, hogy megelőzzék a terhességet. Némileg bonyolította a dolgot, hogy a pár nőtagja egy külföldi, Budapesten tanuló diáklány, akinek nem volt kijelölt háziorvosa az országban. Emiatt az ügyeletes orvoshoz fordultak a vényért, aki viszont azzal utasította el őket, hogy „nem ért egyet az esemény utáni tabletta használatával, és nem fog hozzájárulni egy abortuszhoz”. A pár ezután több kórház sürgősségi osztályán is megfordult, végül pedig a család egyik orvos barátja írta fel nekik a szükséges készítményt.
„Az esemény
utáni tabletták használatának semmi köze nincs az abortuszhoz, ne is keverjük a
kettőt. Számomra is megdöbbentő, hogy egyes orvostársaim mennyire hiányos
ismeretekkel rendelkeznek a fogamzásgátlás terén. Nem csak a laikusokban, de
még az orvosok között is egy középkori babonás félelem uralkodik ezekkel a
hosszú ideje alkalmazott és biztonságos készítményekkel szemben” – mondta el a
HáziPatika.com megkeresésére Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász. A felvázolt
eset szerinte nem egyedülálló, ő is hallott már olyan orvosról, aki vallási okokra hivatkozva elutasította a felírást: „Ha valamelyik háziorvos bármiféle vallási, vagy ideológiai
okra hivatkozva elutasítaná egy ilyen sürgősségi készítménynek a felírását,
legalább irányítsa tovább a kérelmező párt egy olyan orvoshoz, aki megteszi. Utána pedig adja le a beteg kártyáját is, hogy ne kaphassa utána a
TB-finanszírozást, ha már nem látta el őt.”
A szakember szerint teljesen veszélytelenek és biztonsággal használhatóak az itthon is elérhető sürgősségi fogamzásgátlók, melyekhez az egyszerűsített hozzáférést inkább egészségpolitikai okok, illetve néhány, még mindig köztudatban élő tévhit gátolhatja. Sorra vettük a félreértéseket.
Tévhit: „Az esemény utáni tabletta felér egy abortusszal”
Az esemény utáni tabletták célja a peteérés késleltetése, illetve a beágyazódás gátlása. Az idő ez esetben kulcsfontosságú, néhány napig ugyanis eltart, amíg a petefészekből kilökődött petesejt a méhkürtön átvándorolva eljut a méh üregébe, ezen időszak alatt megakadályozható, hogy kialakuljon a terhesség. Többek között ezért is fontos, hogy a gyógyszerhez időben (72, illetve bizonyos készítmények esetén 120 órán belül) hozzájuthassanak a kérvényezők. Vagyis az esemény utáni tabletta nem a terhesség megszakítása, hanem annak megelőzése révén hatásos, így értelme sincs az abortuszhoz hasonlítani, mivel maga a terhesség sem alakult még ki – hangsúlyozta a szakember. „Magát az abortuszt egyébként én sem szívelem, viszont a tabletta nem erről szól. Éppen az a lényege, hogy ne kelljen a magzatot elpusztítani” – mondta a nőgyógyász. Kiemelte azt is: a már létrejött terhesség esetében sem okoznak ezek a készítmények vetélést, nem károsítják a magzatot.
Tévhit: „Felborítja a hormonháztartást, veszélyes lehet a tabletta”
Dr. Elek Csaba szerint a jelenleg forgalomban lévő tabletták teljesen biztonságosak, és észszerű használat mellett semmilyen egészségkárosító hatásuk nem igazolható. Az esetleges veszélyeket a szakember szerint sokan összekeverik a fogamzásgátló tablettákéval. Mivel az állandóan szedendő fogamzásgátlók egy részében ösztrogén található, így kezeletlen ösztrogénfüggő rákos daganat (ilyen a méhtestrák és az emlőrák) esetén például ellenjavallott a használatuk. A szintén kezeletlen tromboembóliás betegség kapcsán is kockázatos lehet ezek használata, így ilyenkor sem szokták azt felírni. Az esemény utáni tabletták ugyanakkor ösztrogént nem, csak a petefészekben is termelődő progeszteront tartalmaznak, így a felsorolt esetekben sem jelentenek veszélyt.
Több nemzetközi kutatás is vizsgálta az esemény utáni tabletták hatásait például a szív- és érrendszerre, a későbbi termékenységre, illetve más gyógyszerekkel való kölcsönhatásait is számba vették. Az eredmények, illetve az elmúlt harminc év orvosi tapasztalatai alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) is hatékonynak, illetve biztonságosnak ítélte a jelenleg is használatban lévő készítményeket.
Ritkán jelentkezhetnek ugyan bizonyos mellékhatások a bevételt követően – például hányinger, szédülés, gyengeség, pecsételő vérzés – ezek ugyanakkor rövid időn belül megszűnnek. Az egyetlen valódi veszélyt a szülész-nőgyógyász szerint az esemény utána tablettában az jelentheti, hogy a hatása nem 100 százalékos, vagyis nem lehet teljességgel kizárni, hogy az alkalmazása mellett is létrejön terhesség.
Féligazság: „Felelőtlen szexuális magatartáshoz vezetne, ha könnyen hozzáférhető lenne a tabletta”
A
vénykötelesség mellett kiállók egyik leggyakrabban hangoztatott érve, hogy az
esemény utáni tablettát azért sem szerencsés könnyebben hozzáférhetővé tenni,
mert így felelőtlenül használnák azt. Sokan attól tartanak, hogy emiatt még
inkább visszaszorulna az óvszerhasználat, és gyorsan terjednének olyan
betegségek, mint például a HIV. Az tény, hogy az esemény utáni tabletta
semmilyen módon nem nyújt védelmet a nemi érintkezéssel terjedő betegségek
ellen, így nem válthatja ki az óvszer használatát. A szülész-nőgyógyász szerint
ugyanakkor a megoldás a helyes szexuális edukáció lehetne. Jó példának hozza Svédországot,
ahol a fogamzásgátlás nem csak kiemelt iskolai tananyag, de érettségi tétel is
egyben. „Semmilyen szakmai okát nem látom annak, miért ne lehetne könnyebben
hozzáférhetővé tenni az esemény utáni tablettákat az azt igénylők számára. Mint
ahogy annak sem, miért ne lehetne ezzel a témával itthon is kiemelt módon
foglalkozni az iskolákban, hiszen éppen ahhoz a fiatal korosztályhoz nem jutnak
el megfelelően a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek, amelyiknek talán a
legnagyobb szüksége lenne rájuk.”