A vas az emberi szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen ásványi anyagok egyike. Kulcsszerepet játszik a hemoglobinszintézisben, ezáltal az oxigén szállításában, de egyéb fontos feladatokat is ellát, mivel hozzájárul a szervezet energiatermelő folyamataihoz, az enzimrendszerek működéséhez, illetve idegrendszeri folyamatokhoz is.
Ha a vas nem megfelelő beviteléről esik szó, a legtöbb embernek rögtön a „vashiányos vérszegénység” szókapcsolat jut eszébe. A vashiány azonban önmagában, tehát vérszegénység – más néven anémia – nélkül is létezhet. Az Amerikai Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) cikke szerint például a vérszegénységet megelőző vashiányos állapot háromszor gyakrabban fordul elő, mint a vashiányos anémia. Szerteágazó, nem specifikus tünetei miatt azonban viszonylag nehéz felismerni a súlyos szövődmények kialakulása előtt.
A vashiány jelei és veszélyei
A vashiány még napjainkban is az egyik leggyakoribb hiánybetegség, amely megfelelő kezelés híján komoly következményekkel járó vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet. A problémára az alábbi panaszok hívhatják fel a figyelmet:
- gyengeség,
- folytonos fáradtság,
- csökkent terhelhetőség,
- koncentrációs nehézségek,
- ingerlékenység,
- fibromialgia (testszerte, jellemzően az izmokban és ízületekben jelentkező, állandó fájdalom),
- nyugtalan láb szindróma,
- illetve vashiányos anyák csecsemőinél idegrendszeri fejlődési rendellenességek.
Ezek a tünetek már önmagukban is kellemetlenek, és kezeletlenül jelentősen ronthatják hétköznapi és sportteljesítményünket, életminőségünket, immunrendszerünk működését, terheseknél pedig koraszüléshez is vezethet a kezeletlen anémia.
Az anémia tünetei és kockázatai
Vérszegénységről akkor beszélünk, amikor nincs a szervezetben elegendő egészséges vörösvérsejt ahhoz, hogy általuk megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak a sejtjeink. Mint azt a Mayo Clinic összefoglalójában is írják, a vérszegénységnek számos formája létezik, hiszen az állapot eltérő okok miatt alakulhat ki. A leggyakoribb ezek közül a vashiányos vérszegénység. A problémát ilyenkor az okozza, hogy elegendő vas hiányában a szervezet nem képes a vörösvértestek központi alkotóelemét, a hemoglobint kellő mennyiségben előállítani, ennek következtében zavart szenved a vérképzés, és a vörösvértestek száma, valamint oxigénszállító kapacitása is drasztikusan csökken.
A Mayo Clinic másik ismertetője szerint a vashiányos vérszegénység az alábbi panaszokat válthatja ki:
- extrém fáradtság,
- gyengeség,
- sápadt bőr,
- mellkasi fájdalom,
- légszomj,
- gyors és/vagy szabálytalan szívverés,
- gyakori fejfájás, szédülés,
- hideg végtagok,
- fájó, gyulladt nyelv,
- töredező körmök,
- szokatlan kívánósság, például jég, kosz vagy keményítő után érzett sóvárgás,
- étvágytalanság.
A kezeletlen vashiányos vérszegénység gyorsan súlyosbodhat, és komolyabb egészségi problémák – például szívnagyobbodás, szívelégtelenség, a fertőzésekre való fokozott fogékonyság, terhességi komplikációk és fejlődési rendellenességek – kialakulásához, akár a szervezet összeomlásához is vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Mind a vashiány, mind az anémia kialakulásának kockázatát számottevően csökkenthetjük, ha ügyelünk arra, hogy minél több vasban gazdag étel kerüljön a tányérunkra. (Az ideális napi bevitel felnőtt férfiak esetében 8, míg a nőknél 18 milligramm.) A legjobb vasforrások közé sorolhatók a vöröshúsfélék, a tengeri herkentyűk, az aszalt gyümölcsök, a sötétzöld leveles zöldségek, valamint a vassal dúsított pékáruk és tésztafélék.
A vas felszívódásának fokozása érdekében gondoskodnunk kell a C-vitamin-bevitelről is. A vastartalmú élelmiszereket javasolt C-vitaminban gazdag táplálékokkal, például grépfrúttal, kivivel, dinnyével, naranccsal, eperrel, mandarinnal, paprikával, brokkolival vagy paradicsommal együtt fogyasztani.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben vasban gazdag étrendünk ellenére sem múlnak a panaszaink, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, hogy megakadályozzuk állapotunk további rosszabbodását és az egyéb szövődmények kialakulását. Az orvos segít feltárni a vashiány pontos kiváltó okát – amely lehet valamilyen felszívódási zavar, vagy akár belső vérzés is –, így célzott terápiát írhat elő gyógyulásunk érdekében.
Ez is érdekelhet
Valószínűleg vaskészítményekkel való pótlásra is szükség lesz majd – a számunkra ideális termék kiválasztását és a szükséges napi adag megállapítását azonban szintén jobb, ha az orvosra bízzuk. A szakember felügyelete nélküli, túlzásba vitt vasbevitel ugyanis emésztési gondokhoz, súlyos esetben pedig akár májkárosodáshoz is vezethet.
