Az EESZT megkönnyíti majd az életünket?
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett rá, hogy az első szakaszban, november elsejétől a háziorvosok, a közfinanszírozott szakrendelők, a kórházak és a gyógyszertárak csatlakoznak a rendszerhez, jövőre pedig a mentőszolgálat és az összes magánszolgáltató, majd 2019-ig a megelőző öt év adatait digitalizálják, hogy a gyógyítás folyamatának bármely pontján elérhessék a szakemberek.
Balog Zoltán kiemelte azt is, hogy a rendszer használatával elkerülhetőek a párhuzamos és a többszörös vizsgálatok, és bevezetik az elektronikus receptet , így teljes képet kap a korábban szedett gyógyszerekről az orvos, kiküszöbölhetőek az esetleges mellék- és kölcsönhatások, a pácienseknek pedig nem kell kórelőzményeik irataival járniuk orvosukhoz.
Az EESZT elindul november 1-én
Szólt arról is, hogy napokkal az egészségügy legfontosabb szereplőit összekötő rendszer "élesben" indulása előtt az érintettek 95 százaléka már regisztrált a hálózatban. Ez egy rugalmas rendszer, amelyben benne van az állandó fejlődés lehetősége - jelentette ki a Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések nem állnak meg.
Pintér Sándor, az informatikai fejlesztésekért felelős Belügyminisztérium vezetője kijelentette, az EESZT működőképes, működni fog november 1-jétől, és mindenkinek - legyen orvos vagy beteg - előnyére válik majd. A miniszter hozzátette, az eddigi egészségügyi informatikai fejlesztések szigetszerűek voltak, az EESZT ezeket az alkalmazásokat "fogja össze" az adatokat a felhőben tárolva.
"Lesznek gyermekbetegségei" a EESZT-nek
Kiemelte, a rendszer alkalmas arra , hogy a beteg betekintsen a róla keletkezett egészségügyi adatokba, és a rendszerhez hozzáférő orvos minden, a páciensről készült adatot lát. Pintér Sándor megjegyezte, valószínűleg "lesznek gyermekbetegségei" a rendszernek. Azt kérte a jelenlévő háziorvosok képviselőjétől, jelezzék, ha a rendszer alkalmazása során bármilyen akadályba ütköznek. Elmondta, egy call centert üzemeltetnének majd, ahol azonnal megpróbálnák kezelni a felmerülő informatikai problémát.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kiemelte, a biztonság, a hatékonyság és a betegek kényelme volt a három fő cél a rendszer létrehozásakor. Rámutatott, hogy ilyen átfogó informatikai rendszer sehol sincs Európában, sőt hasonló is csak az észteknél van. Megemlítette, hogy november 1-je után a betegek kevés változást fognak érezni, de az orvosok és a patikusok között új kommunikációs rendszer lép életbe.