Összeomlóban az európai nyugdíjrendszer

Az évszázad közepére majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz, amire a fejlettebb országok ellátórendszere sincs kellőképpen felkészülve. Magyarországon száz munkaképes korú emberre 49 nyugdíjas jut majd, ami nem is számít kiugró számnak Európában.

Európa minden országában nőtt a születéskor várható élettartam az utóbbi harminc évben. Nagy különbség van azonban a tagországok között, egy francia ember például jóval hosszabb és egészségesebb életre számíthat, mint egy magyar. A tendencia a következő időszakban még fel is gyorsul, ahogy a háború után született "baby boom" generáció egyre nagyobb arányban éri el a nyugdíjas kort. Az Eurostat napokban megjelent, Ageing Europe című kiadványa szerint 2050-re Európa lakosságának 28,5 százaléka 65 év feletti ember lesz, és a félmilliót is meghaladja a százévesnél idősebbek száma. Ez pedig a tagországokat olyan gazdasági és egészségügyi kihívás elé állítja, amelyre egyelőre nincs biztos megoldásunk.

Egymillió magyar tűnhet el 2030-ig Magyarországon 1981 óta csökken a népességszám, és bár az utóbbi évek politikai intézkedései nagy hangsúlyt fektettek a születésszám növelésére, ez önmagában kis eséllyel tudja csak megfordítani a tendenciát. Tanulhatunk valamit a Ratkó-korszak politikájából, a népességüket megtartó kelet-európai országoktól, vagy a sokasodó nyugat-európaiaktól? Szakértőt kérdeztünk - kattintson !

Ötször annyian élik meg a századik születésnapjukat

Az EU 28 tagállamában jelenleg nagyjából 512 millió ember él, és a következő évtizedekben még lassú mértékű növekedés várható, egészen 2044-ig, amikor várhatóan 525 millió lesz az EU népessége. Ezt követően nem csak a népességszám kezd drasztikusan csökkenni, de a korosztályok eloszlása is jelentősen megváltozik. Legnagyobb mértékben az idősek aránya nő meg a társadalmon belül: a nyugdíjas (65 év feletti) korosztály száma a jelenlegi 101 millióról 2050-ig 149 millióra emelkedik. A legöregebb, száz évnél is idősebb korosztály pedig az ötszörösére nő a következő évtizedekben, a jelenlegi 106 ezerről 2050-ig több mint félmillióra.

2050-re majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz. Fotó: iStock
2050-re majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz. Fotó: iStock

Nemek tekintetében jelenleg is komoly különbségek vannak a születéskor várható élettartam tekintetében, nálunk például egy átlagos férfi jelenleg 72 évig élhet, míg egy nő 79 évre számíthat. Ha nincs is mindenhol ilyen nagy különbség a két nem között, a nők világszerte hosszabb életre számíthatnak. Ez a különbség azonban várhatóan csökkenni fog, az egészségügyi ellátás fejlődésével a férfiak is egyre nagyobb arányban élhetik meg az időskort.

Legnagyobb mértékben Lengyelországban, Szlovákiában, Máltán és Cipruson öregszik majd a társadalom, ezekben az országokban a társadalom medián életkora (vagyis az életkor középértéke) 8 évvel lesz magasabb 2050-re. A fejlettebb, nyugati társadalmak elöregedése lassabb ütemet diktál: Németországban, Franciaországban, Dániában és Belgiumban három évnél is kevesebbet öregszik majd a társadalom ugyanebben az időszakban. Magyarországon 43-ról 48-ra emelkedik emelkedik a mediánéletkor, így az európai elöregedési lista középmezőnyében említ meg minket a jelentés. A legfiatalabb ekkor a svéd nemzet lesz majd, ahol a következő évtizedekben gyakorlatilag alig nő majd a medián életkor.

Az EU-s országok medián életkorának változása. Forrás: Eurostat
Az EU-s országok medián életkorának változása 1990, 2018 és 2050 között. Forrás: Eurostat

Száz munkaképes korúra 65 nyugdíjas

A népességtudományi kutatóintézetek gyakran szemléltetik a társadalmak elöregedését az úgynevezett időskori függőségi rátával, amely azt mutatja, hogy egy munkaképes korú lakosra hány nyugdíjas korú jut. A tavalyi évben ez az arány EU-s szinten 30 százalék volt, azaz 100 munkaképes korú emberre nagyjából 30 nyugdíjas jutott. Magyarországon egyébként az átlagnál még kicsit jobb is a helyzet, nálunk 28 idős személyt tart el 100 munkaképes korú, míg a görögöknél 33,6, az olaszoknál pedig majdnem 35 ez az arány.

A társadalmi korfa átrajzolódásával azonban ez az arány is sokat változik, az Eurostat szerint Magyarországon 49 százalékra emelkedik a függőségi ráta, ami nagyjából az uniós átlagnak felel majd meg. A mediterrán országokban (Olaszország, Portugália, Görögország) az évszázad közepére 64-65 idős juthat 100 munkaképes korú emberre, ami a jelenlegi szociális és egészségügyi ellátórendszereket megoldhatatlannak tűnő problémák elé állítja majd.

Hány évre számíthat még egy 65 évet betöltött férfi és nő az alábbi országokban? Forrás: Eurostat
Hány évre számíthat még egy 65 évet betöltött férfi és nő az alábbi országokban? Forrás: Eurostat

A magyar nyugdíjasok élnek a legkisebb helyen

A legtöbb ember egy csendes, vidéki házban képzelné el a nyugdíjas éveit , kevés kivételtől (Lengyelország, Szlovákia és Belgium) eltekintve az EU-s országok idősei is nagyobb arányban élnek falvakban vagy kisvárosokban. A jobb közlekedés és a szolgáltatások magasabb színvonala miatt sok idős választaná a várost. Hogy mégsem teszi, az két fő okra vezethető vissza: vagy nem engedheti meg magának a drágább városi életet, vagy pedig nem is szorul rá, mert a kisebb településen is van orvos, bolt és minden olyan szolgáltatás, ami megkönnyítené az életét. Ez utóbbinak tudható be, hogy a leggazdagabb országokban (Egyesült Királyság, Hollandia vagy Franciaország) is nagyobb arányban élnek vidéken az idősek. A társadalmi korfa változásával az idősebbek is nagyobb arányban válnak városlakóvá, ez a folyamat a következő évtizedekben felgyorsulhat.

Az Eurostat adataiból még egy szomorú magyar statisztika olvasható ki: az egy idősre jutó szobaszámok tekintetében az uniós országok sereghajtói között vagyunk. Egy nyugdíjas pár alkotta átlagos háztartásra kevesebb, mint másfél szoba jut fejenként, a lettekkel holtversenyben utolsók vagyunk. Az egyedül élő magyar nyugdíjasokra már körülbelül két és fél szoba jut átlagosan, amiben a lettek mellett már a lengyeleket is megelőzzük. Összehasonlításképpen: egy egyedül élő máltai és ír nyugdíjasra átlagosan több mint öt szoba jut. Az időskori szegénység kockázata az EU-s országok között nálunk az egyik legmagasabb, az eddig használt, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer pedig fenntarthatatlannak tűnik a nyugdíjkifizetések és egészségügyi ellátások költségeinek ilyen drámai növekedése mellett.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra