A közlemény szerint Karikó Katalin 2021 óta az SZTE kutatóprofesszora. Huszonnégy évig dolgozott a Pennsylvaniai Egyetemen, társalapítója, illetve 2006 és 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx cégnek. A német BioNTech-nek kilenc évig volt alelnöke. Biokémiából 1982-ben a Szegedi Tudományegyetemen doktorált.
Kutatóként négy évtizede az RNS-alapú mechanizmusokra összpontosít, munkájának végső célja az in vitro módosított mRNS kifejlesztése és terápiás alkalmazása. Vizsgálta az RNS okozta immunaktivációt, és kutatótársával felfedezte, hogy a nukleozid-módosítások tompítják az RNS kiváltotta immunválaszt, ami kiszélesítette az mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeit. A Drew Weissmannal közösen benyújtott, az mRNS-ben lévő nukleozid-módosított uridinekre vonatkozó szabadalmat a SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcinákban alkalmazták.
Eddigi kutatói teljesítményét, tudósi erényeit és emberi attitűdjét több mint száz tudományos és társadalmi kitüntetés, illetve a kutatótársával megosztva kapott 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díj ismerte el. Tizennyolc egyetem - köztük alma matere, az SZTE - díszdoktora; tíz akadémia - köztük az MTA - tagja.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozatával, az SZTE Szenátusának egyhangú kezdeményezésére, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatóprofesszorát, Karikó Katalint - a Kulturális és Innovációs Miniszter felterjesztésére - egyetemi tanárrá nevezte ki. Ez alapján Karikó Katalin az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara professzoraként folytatja munkáját.
Ez is érdekelhet
Borítófotó: Semmelweis Egyetem
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: