„Bár az izzadság valóban tartalmaz a szervezet számára használhatatlan, felesleges anyagokat, például karbamidot és ammóniát, ez olyan kis mennyiség, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet méregtelenítő hatásról beszélni” – írja a Telex Észkombájn rovata. A szervezet méregtelenítése dandárját valójában a máj és a vesék, illetve az emésztőrendszer végzi. Mindez érvényes az alkoholra is, amelynek feldolgozása szintén elsősorban a májban történik.
Persze az is igaz, hogy valamennyi alkohol a vizelettel, a lehelettel és az izzadsággal is távozik a szervezetből. Mindez azonban az összmennyiségben csupán mintegy 10 százalékát teszi ki, ami elenyésző, a maradék 90 százalék pedig bizony a májban oxidálódik. Utóbbi egy összetett kémiai folyamat, amelynek vége, hogy az alkoholból ártalmatlan szén-dioxid és víz képződik. Előtte azonban toxikus acetaldehid is felszabadul – zömében ennek következménye egyébként a másnaposság.
Mindet egybevetve hiába izzasztjuk meg tehát magunkat egy átmulatott éjszaka utáni délelőttön, nem fogunk hamarabb megszabadulni a macskajajtól. Mi több, az alkohol miatt már eleve erős, az izzadás révén még inkább felerősödő dehidratáció csak még több probléma előidézője lehet. „Mindegy egyébként, hogy aktív izzadásról (edzés) vagy passzívról (szauna) van szó, ilyenkor a legnagyobb kockázat az, hogy a szervezet még jobban kiszárad. Ha esetleg az a tapasztalat, hogy ilyenkor jobban érzi magát az ember, az vagy az edzés után felszabaduló endorfinoknak, vagy a múló időnek köszönhető – semmiképpen sem annak, hogy kiizzadta magából a méreganyagokat” – hangsúlyozza a Telex cikke.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
