Dohányzunk, sok zsíros ételt és alkoholt fogyasztunk, ám az egészségügyi világszervezet (WHO) legutóbbi felmérése szerint Európa mégis egészségesebb, mint öt évvel ezelőtt volt - ismerteti a Spiegel Online a jelentést .
A világ többi részéhez viszonyítva elmondható, hogy Európában jól élnek az emberek: egyes országokban 82 év a várható életkor , a gyerekek száz százaléka tud iskolába járni, az embereknek van munkája, és nem mellesleg elégedettek az életükkel. Természetesen vannak regionális különbségek. Csak néhány szemléletes példa, a teljesség igénye nélkül. Egy spanyol nő például átlagosan 22 évvel tovább él, mint egy orosz férfi - és ez csak egy, de igen szemléletes példa.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világszerte 53 országot érintő jelentése azonban arra is rámutatott, hogy ez nem mindenhol van így. Még a kontinensen is régiónként jelentős különbségek vannak az országok között. Macedóniában például a felnőttek egyharmada munkanélküli, Törökországban a lakosság kétharmada túlsúlyos, Kirgizisztánban pedig ezer csecsemőből húsz meghal a születéskor .
A tanulmány szerint az utóbbi években jelentősen csökkent azoknak a betegségeknek az előfordulása, melyek addig a korai halálért leginkább felelősek voltak: a rák, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és krónikus légzőszervei megbetegedések. Mégis, Európában a lakosság harminc százaléka még mindig dohányzik, hatvan százaléka túlsúlyos, és tizenegy liter az egy főre eső éves alkoholfogyasztás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A WHO kutatói rámutattak, hogy a dohányzást tekintve a világon ez a legmagasabb arány, elhízásban pedig az Egyesült Államok alig előzi meg Európát. "Ennek szomorú következményei lehetnek, a jövő generációi ugyanis rövidebb várható életkorral nézhetnek szembe a túlsúly és az egészségtelen életmód miatt" - mondta Claudia Stein, a WHO Európai Irodájának vezetője.
Az európai országok ezért belevágtak az Egészség 2020 néven ismert programba, amelynek célja a mintegy 900 millió ember egészségének és jólétének növelése, ami biztosan nem lesz könnyű feladat. Ennek első állomása volt az eltérő adatok összegyűjtése minden régióból.
De nézzük a tanulmány részleteit.
Alkoholfogyasztás
Az utóbbi években európai szinten jelentősen csökkent, elsősorban a sikeres kampányoknak köszönhetően: ez 2005 és 2010 között a korábbinál tíz százalékkal kevesebb embert jelent. Ez azonban még mindig kevés, mert így is a kontinensen fogy a legtöbb alkohol világszerte. Az egy főre vonatkozó éves adatok azonban változatosak. A legalacsonyabb az iszlám országokban (Törökország és Azerbajdzsán), ahol ez a szám 1,4 liter, míg Fehéroroszországban például 14,4 liter. Németországban 11 liter az átlagos fogyasztás, ami szintén nagyon magas.
Dohányzás
A dohányzás visszaszorulása nagyban hozzájárul a várható életkor növekedéséhez, elsősorban a férfiaknál. 2010 és 2012 között például az vizsgált 41 európai országból 39-ben csökkent a dohányzás. Az arány azonban összességében még ma is magas, a WHO becslése szerint az európai emberek harminc százaléka cigizik. Az élen áll Oroszország, Grúzia és Görögország, a lista végén pedig Dánia és Izland található. Ez a csökkenés a dohányzás korlátozásának, a folyamatos áremeléseknek és a csomagolásra tett elrettentő üzeneteknek és képeknek köszönhető. Türkmenisztánban például nyolc százalékra sikerült csökkenteni a dohányzást.
Elhízás
A WHO szakértői szerint ez lesz a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. 2010 és 2014 között ugyanis az 53 kutatásban érintett országból 51-ben nőtt a túlsúlyos emberek száma. Az élen az USA áll 61 százalékkal, de Európa sincsen annyira lemaradva a maga 58,6 százalékával. Az elhízás felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák nagy részének kialakulásáért.
Közlekedési baleset
2002 óta fokozatosan csökken a külső okok miatti sérülések és halálozások száma, ugyanis az országok évek óta szigorúbbak az ellenőrzéseknél, és eredményes reklámkampányokat folytatnak a közlekedési balesetek visszaszorítására. A 15 és 44 év közötti férfiak az első számú veszélyeztetett csoport, de a nők egyébként is kisebb számban veszítik életüket az utakon. A legveszélyesebb helyek ebből a szempontból Kirgizisztán, Moldova és Görögország, a Nyugat-Európai országokban sokkal jobb az arány.
Más külső okok
Arányosan Oroszországban a legmagasabb a gyilkosságok száma, öngyilkosság terén viszont Litvánia és Fehéroroszország vezet. Általánosságban véve egyébként Európában a világ bármely - a WHO tanulmánya által - vizsgált részénél magasabb az öngyilkosságok aránya.
